Bírósági döntés a MEDVE védjegy "rafinált" bitorlási ügyében

A francia Bongrain cég a jogosultja tizenkét magyar és közösségi MEDVE védjegynek, amelyeket magyar leányvállalata által gyártott sajtokon használ - tudta meg az [origo] a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértőjétől.

Dr. Vida Sándor megítélése szerint a védjegybitorlás "rafinált" esete történt az ügyben, amely alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére. Mi is történt pontosan? Közismert, Magyarországon, lényegében mindenki ismeri ezeket jó minőség és több évtizedes használat következtében jó hírű, és népszerű sajtokat.

Az ERU Hungária Sajtgyártó Kft. a 2009. évben, előzetes reklámozást követően "MEDVEhagymás" megnevezésű terméket hozott forgalomba - fejtette ki a szakember. Ez persze sértette a MEDVE védjegy jogosultjának piaci érdekeit, aki védjegyének "felvizesítésétől" tartott.

Végül is az ERU Hungária Sajtgyártó Kft. a MEDVE védjegy jogosultjának képviseletében eljáró Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda ismételt felhívásának eleget téve a kifogásolt megjelölésű termék forgalmazását megszüntette.

"MEDVE, MEDVEhagymás, medvehagymás"

A védjegyet feltüntető csomagolóanyagot megsemmisítette, s a termék elnevezését egyértelművé tette azáltal, hogy azt a továbbiakban "medvehagymás"-ként forgalmazta.

Ugyanakkor a védjegy jogosultjának költségeit (felderítés, piacfigyelés, utólagos piacellenőrzés, jogi eljárás stb.) nem volt hajlandó megtéríteni - húzta alá a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője.

Ezért a MEDVE védjegy jogosultja, a felmerült költségek megtérítése céljából indított csupán pert, s a per során az egyezség reményében kártérítési igényétől is elállt.

Perköltség és közzététel

Egyezségre még így sem került sor, s a Fővárosi Bíróság a védjegybitorlás megtörténtének megállapítása mellett, egymillió forint összegű perköltség fizetésére, valamint az ítéletről szóló közleménynek egy országos napilapban való közzétételére kötelezte az EUR Hungária Sajtgyártó Kft-t.

Az ítélet indokolása többek között azt mondja, hogy a "MEDVEhagymás" megjelölésnél a fogyasztó számára nem egyértelmű, hogy medvehagymás ízesítésű sajttal van-e dolga.

A sérelmezett megjelölés olvasta ugyanis nem zárja ki, hogy az adott esetben olyan termékkel találkozik, amelyik hagymás ízesítésű sajt, és amelyen árujelzőként szerepel a MEDVE szó.

Az alperes ezek után már csak a perköltség összegének mértéke miatt fellebbezett, s a Fővárosi Ítélőtábla "másfajta számítási módot alkalmazva" a fizetendő perköltség összegét hatszázezer forintra leszállította (8.Pf.20.263/2011)

"Rafinált" bitorlás

Dr. Vida Sándor szerint ebben az ügyben a védjegybitorlás rafinált esete forgott fenn: a "medvehagymás" szóban a MEDVE elemet eleinte kiemelten jelenítették meg, ami alkalmassá tette arra, hogy a fogyasztókat a termék származása vonatkozásában megtévesszék.

E bitorlást a reklamációt követően azután nyomban abbahagyták, s a bíróságra csak a jogi "romeltakarítás" maradt. A szakember úgy látja, az ügy nem is annyira jogi, mint inkább marketing szempontból figyelemre méltó: azt szemlélteti, hogy a védjegyjogosultak a saját védjegyeikkel összetéveszthető megjelölésekre milyen érzékenyen reagálnak.