"Orvosolták" a törvényt: nem taktikázhat tovább a csődbe jutott adós hitelezője

Orvosolva a jogalkotói hibát, hatályba lépett a csődtörvény azon módosítása, amely szerint nem érvényesítheti követelését a csődeljárás alatt álló adóssal szemben az a hitelező, aki a hitelezői igénybejelentésre előírt határidőt elmulasztja - tudta meg az [origo] a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől.

A jogszabályváltozás következtében a hitelezőivel együttműködő és egyezséget kötő adósnak immár nem kell attól félnie, hogy egy sikeres reorganizációt követően korábbi hitelezője spekulatív indokokból és módon, utóbb érvényesíti követelését vele szemben.

Dr. Kovács Attila szerint a csődtörvény 2011. évi CXV. törvénnyel bevezetett módosítása a joggyakorlatban kialakult jogelméleti vitát döntötte el egyértelműen kimondva, hogy a követelését bejelenteni elmulasztó hitelező utóbb nem érvényesítheti igényét az adóssal szemben.

Éppen ezért fontos, hogy az augusztus 11. napján lépett hatályba a csődtörvény módosítása kimondta: nem érvényesítheti követelését a csődeljárás alatt álló adóssal szemben az a hitelező, aki a hitelezői igénybejelentésre előírt határidőt elmulasztja.

Jogelméleti és gyakorlati probléma

A 2009 szeptemberétől kialakult jogelméleti és gyakorlati problémát az okozta, hogy a csődtörvény nem fűzött kifejezett jogkövetkezményt (jogvesztést) a bejelentkezés elmulasztásához.

Ebből következően a törvényszöveg szó szerinti értelmezése az eredeti jogalkotói szándékkal ellentétes eredményre vezethetett és felmerültek olyan vélemények, amelyek a mulasztó hitelezők számára lehetségesnek vélték a sikeres csődegyezség után is a csődeljárás előtt keletkezett követelések érvényesítését.

Az augusztusi törvénymódosítás felismerte a helyzetet és jogelméleti vita felmerülését követő viszonylag rövid időn belül orvosolta a jogalkotói hibát - húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Hanyagság és spekuláció

A hanyagságból, vagy spekulatív okok miatt be nem jelentkező hitelező az adós reorganizációját követően már csak az esetlegesen más által kezdeményezett felszámolási eljárásban érvényesítheti a még el nem évül követelését az adóssal szemben.

A szakember rámutatott: a késedelmi pótlékot, vagy késedelmi kamatot az ilyen felszámolás eljárásban sem lehet majd érvényesítenie.

Az idei törvénymódosítást megelőzően is volt lehetősége a jogalkalmazóknak, hogy a csődtörvény deklarált céljából kiindulva jussanak el a törvény azon értelmezéséhez, hogy a be nem jelentkezett hitelezőket nem illeti meg az adóssal szembeni utólagos igényérvényesítés joga.

Dr. Kovács Attila szerint itt gondolni kell azon rendelkezésekre, amelyek az adós kötelezettségévé tették az ismert hitelezői külön írásbeli értesítését, és felszólítását a hitelezői követelés bejelentésére.

Továbbá, ide tartoznak a kényszeregyezségre vonatkozó szabályok és azon szabályok is, amelyek korlátozták a hitelezőknek a későbbi felszámolási eljárásban érvényesíthető jogait.

Szükség lesz a bölcsességre

A csődtörvény ezen módosításának hatálybalépését megelőzően indított perek esetében azonban továbbra is szükség lesz a jogalkalmazók bölcsességére és helyes jogértelmezésére ahhoz, hogy a hitelezők utólagos igényérvényesítési próbálkozásait elutasítsák.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője aláhúzta: a jogértelmezés helyességét, úgy látják, egyértelműen alátámasztja az augusztusban hatályba lépett módosítás is.