Ami nem változik, hogy ellentétben például a házastársakra vonatkozó jogszabályokkal, Magyarországon az élettársak egymás után nem örökölnek törvény szerint, így csak a végrendelet útján történő örökös-nevezés lehetséges - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől. Kapcsolatukról nyilatkozhatnak közjegyző előtt, ám ennek sincs közvetlen jogi ereje, viták esetén nyújt bizonyítási segítséget.
Az élettársak együttélése alatt az általuk szerzett közös vagyonnak olyan arányban lesznek tulajdonosai, amilyen arányban annak megszerzésében közreműködtek, ha pedig e közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni.
Az élettársak tehát együttélésük alatt önálló szerzők, és egyik szerzése sem hat ki a másikra, ám a szabályok szerint a háztartásban és a gyermek nevelésében végzett munka is a szerzésben való közreműködésnek számít.
Szakértők szerint teljesen igazságos, meglehet, sosem lesz maga a rendszer. Hiszen nehéz forintosítani a háztartási munkát, a gyereknevelést, a másik karrierjének támogatását. A bíróság az összes körülményt mérlegelve hozza meg ítéletét, és például, alapul veheti a bejárónők, a bébiszitterek díjait.
Ha az élettársak házasságot kötnek, akkor az élettársi viszony alatt szerzett és a házasságba bevitt vagyon a házastársi közös vagyon része lesz, melyre már a házastársi vagyonközösség szabályai vonatkoznak.
A tartási igényeknél is lesz változás
Az élettársak jelenleg egymás után nem örökölnek törvény szerint, így csak a végrendelet útján történő örökös-nevezés lehetséges, sőt, az élettársak jelenleg tartási igénnyel sem léphetnek fel egymással szemben - húzták alá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Az [origo] információi szerint azonban az új Polgári törvénykönyv tervezete szerint az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki arra rászorult, mert magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
Feltétel, hogy az életközösség legalább tíz évig fennállott, vagy az életközösség legalább egy évig fennállott és az élettársak kapcsolatából gyermek született, és a törvényben felsorolt érdemtelenségi okok sem állnak fenn. A bíróság kivételesen indokolt esetben meghatározottnál rövidebb időtartamú élettársi kapcsolat esetén is megállapíthatja a tartási kötelezettséget.
A vagyonszaporulat megosztása
Gyakori eset, hogy valamelyik élettárs követeli az együttélés alatt szerzett vagyonszaporulat megosztását. Mivel az igénylőnek kell bizonyítani, számlával, bérjegyzékkel, adóbevallásból kell alátámasztania érvelését. Miközben többéves együttélés során igen nehéz mérni, hogy ki mennyivel járult hozzá a kapcsolathoz, mennyit ér például a gyerekfelügyelet, a takarítás.
A számla, bérjegyzék és egyéb irat azonban nem minden esetben tükrözik a valós helyzetet, a magyarországi jövedelmeket igazoló dokumentumok nem mindig hitelesek, a bevételek csak egy része jelenik meg rajtuk keresztül.
Kötelező a közös háztartás
Ahhoz, hogy élettársi kapcsolatról lehessen beszélni két ember között, a jelenleg hatályos szabályozás bizonyos feltételeket támaszt. Eszerint közös háztartásban kell élniük, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben), nem lehetnek másnak házastársai, vagy bejegyzett élettársai, valamint nem állhatnak egymással egyenes ági rokonságban, féltestvéri, testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolatot - amelyet egyébként valamelyik fél elköltözése esetén megszűntnek tekinti a jog - nem kell regisztráltatni. Azonos neműek esetén lehetőség van (ám szintén nem kötelező), az élettársi kapcsolatot anyakönyvvezető előtt a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyeztetni.
Közösen vett ingatlannál is bizonyítani kell
Az élettárs semmit sem örököl, sem a törvényes öröklés rendje szerint, sem a köteles rész tekintetében - kivéve, ha a végrendeletben megjelölik. Vagyis nem minősül hozzátartozónak, és mindent elveszíthet élettársa halálával.
Ezt támasztja alá az, hogy - a házastársakkal ellentétben -, még a közösen vett ingatlannál sem lép automatikusan életbe a fele-fele arányú szerzést valószínűsítő törvényi vélelem, mindent bizonyítani kell.
Túlélő házastárs használati joga
Az új Polgári törvénykönyv tervezete szerint az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat - kérelmére - feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme (például tulajdonjoga) alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább tíz évig fennállott.
A lakás használatát akkor is jogosnak ítélhetik meg a volt élettársnak, ha az életközösség legalább egy évig fennállott, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
Kivételesen indokolt esetben, a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga, vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja. Ennek feltétele, hogy a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illesse meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként ne legyen biztosítható.