A GVH Európa egyik legátláthatóbb antitröszt bírságolását tette közzé

Vágólapra másolva!
A Gazdasági Versenyhivatal új antitröszt bírság közleménye februártól hatályos és alkalmazandó Magyarországon, s ennek következtében a vállalkozások Európa egyik legtranszparensebb, legátláthatóbb bírság útmutatóját vehetik kézhez, amely lehetővé teszi a bírság kiszabás valamennyi lépcsőjének pontos nyomon követését.
Vágólapra másolva!

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2011 közepén kezdte meg a 2009 májusában visszavont antitröszt (tehát versenykorlátozó megállapodások, különösen is kartellek és erőfölénnyel való visszaélések esetére alkalmazandó) bírságközlemény felülvizsgálatát és átdolgozását. A GVH elnöke és a Versenytanács elnöke közös közleménye az antitröszt bírságokról 2012 februárjától alkalmazandó.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 36. § (6) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a GVH jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt adhat ki. A közleménynek nincs kötelező ereje, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.

A GVH elnöke és a GVH Versenytanácsának elnöke első alkalommal 2003. december 15-én adta közre antitröszt bírság közleményét, amely a versenykorlátozó megállapodások (különösen is kartellek), valamint erőfölénnyel való visszaélések esetén kiszabott bírság összegszerűsége megállapításának mérlegelési szempontjait rögzíti.

Bár a vállalkozások kezdettől fogva kedvezően fogadták a GVH bírságolási gyakorlatát átláthatóvá tévő bírságközleményt, az alsóbb fokú bírósági gyakorlat következtében a GVH mégis annak visszavonására kényszerült. 2009 májusától a Legfelsőbb Bíróság (LB) több döntésében megerősítette a közleményben foglalt módszer egyes elemeinek jogszerűségét.

Ezt követően a Vj-102/2004. számú ügyben, 2011 áprilisában általános érvénnyel rögzítette, hogy a GVH jogosult matematikai módszereken alapuló bírságközlemény elfogadására és ahhoz kötve is van. A GVH számára ezen LB döntés nyomán vált lehetővé, hogy a korábbi közleményét visszavezesse, ezt egyébként a szakmai közvélemény is sürgette.

Nyilvános konzultáció és észrevételek

Az elkészült új közlemény nem változtatta meg koncepcionálisan a korábbi matematikai műveleteken alapuló módszert, pusztán a nemzetközi tapasztalatok, a versenytanácsi és bírósági gyakorlat alapján pontosította, továbbfejlesztette a korábbi közleményt. A GVH 2011. november 15-én nyilvános konzultációra bocsátotta a közlemény tervezetét. A végleges szöveg a beérkezett észrevételek figyelembe vételével került kialakításra.

Az új bírságközlemény meghatározza a bírságolás alapelveit, és bemutatja a bírság kiszabásának menetét, szempontjait, azok tartalmát és egymáshoz viszonyított súlyát. A GVH több lépcsőben határozza meg a bírság összegét és elsőként a bírság alapösszegéről dönt, amelynek kiszámítása során a verseny veszélyeztetettsége és a jogsértés piaci hatása egyenlő, egyenként 30-30 százalékos súllyal esik a latba, míg a vállalkozás jogsértéshez való viszonyulása 40 százalékos jelentőséggel bír. A legsúlyosabb esetben az alapösszeg megegyezik a releváns forgalom 10 százalékával.

A korrekciós tényezők

Miután a verseny veszélyeztetettsége, a jogsértés piaci hatása és a vállalkozás jogsértéshez való viszonyulása szempontjainak - pontozásos módszerrel történő - figyelembevételével megkapta a versenyhatóság a bírság alapösszegét, következik az alapösszeg korrekciója. A GVH a korrekciós tényezők között az ismétlődő jelleget, a jogsértéssel elért előnyt, a kellő elrettentő hatást, valamint kartell esetén az engedékenységi politika alkalmazhatóságát veszi figyelembe.

A korábbi közleményhez képest lényegesebb újítások a közleményben, hogy a tenderek esetében az általános esettől eltérően a releváns forgalom a tender értékének háromszorosa, az időtartam beépítése az alapösszegbe a korábbi szorzóként kezelés helyett, elrettentő hatás figyelembe vételének lehetősége, valamint a gazdasági válság hatásaira figyelemmel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások által fizetendő bírság mérséklésére és fizetésének egyéb kedvezményeire vonatkozó szempontok kialakítása.

A közlemény felülvizsgálatával a GVH - az európai tendenciának is megfelelően - nagyobb teret kíván biztosítani a versenyt romboló kartellek elrettentő erejű bírságolása előtt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!