Az új Polgári törvénykönyv nem lesz az "önzés Bibliája"

Szociális elemekkel átszőtt magánjogot szeretett volna megfogalmazni az új Polgári törvénykönyv - mondta el az [origo] - nak dr. Vékás Lajos akadémikus, a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság vezetője, aki vele készült interjúnk második részében többek közt beszélt a fogyasztói szerződésekről, az új hitelbiztosítéki rendszerről és a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíjról is.

Egyik tanulmányában úgy fogalmazott, az új Polgári törvénykönyv nem lesz az "önzés Bibliája". Mire gondolt pontosan?

A félreértések elkerülése végett, ezt megmagyaráznám. Heinrich Heine írta a római magánjogról, hogy az "önzés Bibliája", ám egy költő nyilván többet megengedhet magának, és abban is van igazság, hogy a magánjog az egyént, az egyén jogait helyezi a középpontba. Azt akartam kifejezni, hogy a leendő Ptk. szociális elemekkel átszőtt magánjogot kíván megfogalmazni, ahol a gyengébb fél - például, a fogyasztó -, védelmét figyelembe veszik, ahol hangsúlyosan szerepelnek a másik személy kizsákmányolására vonatkozó tilalmak. Semmiképp nem akartam azt mondani, hogy jelenlegi Ptk. az "önzés Bibliája" lenne.

Igaz, az 1959-ben elfogadott és 1960. május elsején hatályba lépett kódex megalkotói "könnyű helyzetben" voltak, nem létezett piacgazdaság, magántulajdon. Most valódi kapitalizmus van, adott esetben annak minden "kinövésével", és ezt a kapitalista világot kellett szociális szempontokkal átszőni, árnyalni. Ez egyébként az európai trend is, például a fogyasztóvédelem motorja maga az Európai Unió.

Az új Ptk. egyik nagy újdonsága éppen a fogyasztói szerződés jogintézménye. Akadnak olyan európai megoldások, például Németországban, ahol lényegében az összes uniós, fogyasztóvédelmi irányelvet beépítették a polgári törvénykönyvükbe, bár a szakemberek szerint ez a megoldás nem váltotta be a reményeket. A magyar kódex kidolgozói milyen irányba indultak el?

Pár tagállam valóban azt a megoldást választotta, hogy lényegében a teljes európai fogyasztói szerződési jogot beépítette kódexébe. Mi, például a német tapasztalatokat kritikusan tanulmányozva, arra a következtetésre jutottunk, hogy nem minden fogyasztói szerződési szabály való a Ptk.-ba. Ezért megkíséreltük a fogyasztói szerződési jog azon tartós elemeit kimazsolázni, amelyek egy hosszabb távra szóló kódexbe is jól illenek. Ezeket a tartós elemeket egy általam kedvelt kifejezéssel tudnám jellemezni, miszerint a fogyasztó "hosszabb ideig rághatja a szíjat."

Ebben a körben lényegében arról van szó, hogy eltérünk a polgári jog alapállásától, miszerint a jogviszonyban szereplő felek egyenlők, egyenjogúak. Egyébként tudjuk, ez valójában nem egészen így van, csak az alapfilozófia érvényesül: egyenlőként kezelt, egyenlő jogalanyok. Ám az új Ptk.-ban a fogyasztó több jogot kap, több információt várhat el a "nem fogyasztóhoz" képest, nagyobb lehetősége van a szerződéstől történő elállásra, az ügylet visszacsinálására, és az úgynevezett kellékszavatosság tekintetében is többletjogokkal rendelkezik. Az alapdilemma eldőlése után tehát abban kellett határoznunk, hogy mi kerüljön be az uniós jogból a kódexbe, és mit szabályozzunk a majdani, új fogyasztóvédelmi törvényben - utóbbi megalkotását egyébként véleményem szerint akár holnap el is lehetne kezdeni -, ahol a magánjogi, a közigazgatási és a büntetőjogi szabályok is szépen elférnek egymás mellett.

Egy előadásában pár hónapja említette, hogy lényegében teljesen új hitelbiztosítéki rendszert alakítottak ki a kódexben. Melyek ennek a pillérei?

Korábban említettem, Magyarországon pár évtizeddel ezelőtt nem létezett társasági jog, csődtörvény, tőkepiaci törvény - és mivel nem volt szükség rá, nem létezett komoly hitelbiztosítéki rendszer sem. Jól mutatja hiányát, hogy a kilencvenes években kétszer is meg kellett reformálni a zálogjogi szabályokat, amelyek azonban még ezt követősen sem voltak igazán alkalmasak a gyakorlati igények kielégítésére. Ezért kissé zűrzavaros helyzet alakult ki, például a hitel biztosítékaként vételi jogot kötöttek ki a hitelező javára, holott ő csak biztosítékot akart, tulajdon átruházásra nem terjedt ki a szándéka.

Az elmúlt húsz tapasztalataiból okuló, külföldi példákból tanuló, részletes zálogjogi szabályozás született tehát az új Ptk.-ban, mintegy ötven paragrafusban. Kiegyensúlyozott, a hitelező és az adós érdekeit egyformán figyelembe vevő zálogjogi rendszert alakítottunk ki. Meg akartuk szüntetni lehetőség szerint a "kalóz-hitelbiztosítékokat", és valóban nagy változás, hogy a vételi jog kikötése biztosítéki célból, de a tulajdonjog átruházása, az engedményezés kikötése is biztosítéki célból semmis lesz.

Arról is rengeteget hallani, hogy hatalmas változásként a nem vagyoni kártérítés jogintézményét az úgynevezett sérelemdíj váltja fel. Ebben a körben melyek voltak a kodifikáció szempontja?

A nem vagyoni kártérítés 1977-ben került bele a jelenlegi Ptk.-ba, és egy évvel később lépett hatályba. A több mint három évtized alatt nem alakult ki elfogadhatóan következetes álláspont, gyakorlat abban a tekintetben, hogy a nem vagyoni kártérítés bizonyításához a sértettnek kell a hátrányt bizonyítania, vagy sem. A bírói gyakorlat tulajdonképpen máig kitart amellett, hogy a nem vagyoni kártérítéshez nem elég maga a becsületsértés, a testi sértés, hanem bizonyítani kell, hogy a vagyonilag kifejezhető káron túl további hátrányok érték, például, a médiában megjelent hírek miatt bocsátották el munkahelyéről. (A vagyoni kártérítés, például a kórházi költség adatai, a táppénz, a kiesett jövedelem jelenleg is jól bizonyítható.)

Alapvető változást szükségeltetett tehát végrehajtani, és a jövőben a sérelemdíj esetében már nem kell a sértettnek bizonyítania a jogsérelem miatt elszenvedett hátrányt, az bizonyítási kötelezettség nélkül is követelhető. A kódex szerkezete erre is utal azzal, hogy a sérelemdíj nem a kártérítések között szerepel, hanem a személyhez fűződő jogok szankcióinál.

Mire törekedtek a kódex szerkezete és nyelvezete kialakításakor?

A célkitűzés a világos, jól tagolható belső elrendezés volt, reményeim szerint ezt sikerrel oldottuk meg. Hasonlóan a nyelvezet esetében is a világos, közérthető megfogalmazásokra törekedtünk, persze szofisztikált, dogmatikára épülő, a római jogra épülő kétezer éves rendszerről beszélünk, van, amit konyhanyelven nem lehet elmondani, ez végül is szaknyelv, lássuk be.

Mikortól lehet az első tapasztalatokat elemezni?

A Ptk. tervezete már nyilvános, és sok hasznos, komoly észrevételre számítunk, tudomásom szerint akár tavasszal a Parlament elé kerülhet a kormány elfogadásra javasolt polgári kódexe. A kodifikáció során végig szem előtt tartottuk, hogy az új Ptk. minél jobban megfelelhessen a gazdasági, társadalmi elvárásoknak, ez majd kiderül, azt is mondhatnám, a puding próbája az evés, ám bizonyos, hogy, a tapasztalatok összegzése kapcsán is évtizedekben gondolkodhatunk.