Sokszor problémás a fekvőrendőr okozta autós-károkat bizonyítani

Bár főszabályként a fekvőrendőr nem lassíthatja jobban a közlekedést, mint az érvényben lévő sebességkorlátozás, adott esetben erről sok vita van, valamint a gépjárműveket ért esetleges károknak, a figyelmeztető táblák megfelelő figyelembevételének bizonyítása is számos alkalommal nehézségekbe ütközhet a sofőrök részéről - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől.

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984-es rendelet szerint a lakó-pihenő övezet és a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével, vagy más építési beavatkozással lehet jelezni.

Hasonló fizikai eszközök helyezhetők el az övezetekhez tartozó úttesteken, a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében. A jogszabály azonban kategorikusan azt is kimondja, hogy ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást.

A fekvőrendőrökkel kapcsolatban teljesen eltérő sokszor egy-egy lakókörnyezet véleménye: akad, ahol gyűjtést rendeznek a kihelyezés érdekében, és akad, ahol a felszámolását kérik. Sokszor magánakciók keretében, szabálytalanul hozzák létre az autósok egy részének "kedvenceit."

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint főszabály, hogy a fekvőrendőr nem lassíthatja jobban a közlekedést, mint az érvényben lévő sebességkorlátozás. Azaz, ha például harminc km/órás a megengedett legnagyobb sebesség, akkor a fekvőrendőr nem kényszerítheti az autóst ennél kisebb sebességre.

Táblakihelyezés - az útszakaszt kell jelölni

Az újonnan kihelyezett fekvőrendőrökre figyelmeztetni, így hat hónapig a forgalmi rend megváltozására figyelmeztető táblát kell kihelyezni - mondta dr. Vizi András. Ha a táblát nem helyezték ki, és emiatt nem készülhetett fel az autós a fékezésre, akkor az önkormányzat felelős lehet a kárért.

A kitáblázást nem úgy kell elképzelni, hogy minden egyes fekvőrendőrhöz kötelezően el kell helyezni a táblákat, hanem az útszakaszt kell jelölni, a kérdéses övezet be- és kijáratainál, és ily módon azt kell jelezni, hogy itt előfordulhatnak forgalomlassító akadályok.

A fekvőrendőrt az út fenntartója létesítheti, mivel általában lakott területen belül lehet kihelyezni, ezért általában a helyi önkormányzat a létesítő. Magánszemély nem építhet ki semmilyen forgalomkorlátozást, ha mégis megteszi, akkor az út fenntartója köteles azt eltávolítani.

Érdemes ilyenkor bejelentést tenni az önkormányzatnak, aki határidőn belül köteles a bejelentőnek választ adni a tervezett intézkedésről, ha pedig a bejelentés után sem lép, akár bírósági úton is kényszeríthető a helyzet orvoslására. Egyébként az önkormányzatok által létesített fekvőrendőrök sem mindig felelnek meg a szabályoknak - jegyezte meg a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A kártérítés kérdése

Ha a fekvőrendőr túl nagy lassításra kényszerít, vagy az új akadály létesítése után nem helyeztek ki figyelmeztető táblát és emiatt az autóst kár éri, akkor az önkormányzat köteles a teljes kárt megtéríteni. Ha például 30-as övezetben 30 km/órával hajt át valaki egy fekvőrendőrön és emiatt kár keletkezik a gépjárműben, akkor érdemes rendőri helyszínlelést kérni, majd a felmerült kárt érvényesíteni.

A kárt nem köteles megtéríteni az önkormányzat, ha az autós úgymond nem tett meg mindet a kár elkerülése érdekében. Ez akkor állhat fenn, ha például előre látta, hogy a sebességét csökkentenie kell és lassítania kellett volna. (Vagyis, kicsit hasonlóan a kátyú-károkhoz, érdemes más autóstársat megállítani és megkérni a tanúskodásra, bizonyítandó, hogy a fekvőrendőr és a kár között ok-okozati összefüggés van, holott a károsult az útviszonyoknak megfelelően vezette gépjárművét, és figyelembe vette a kitett táblákat. Ellenkező esetben ugyanis elképzelhető, bonyolultabbá válik a kárfelelősség megítélése - a szerk.)

Azaz, csak annál az akadálynál van reális esélye a kártérítésnek, ha nem lehetett előre látni azt, hogy a megengedett sebességgel nem lehet biztonságosan áthaladni az akadályon, mert kanyarban volt, vagy a látási viszonyok befolyásolták az észlelést - hívta fel a figyelmet dr. Vizi András.

Nem kár, csupán bosszúság

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint legtöbb esetben szerencsére a fekvőrendőr nem okoz károkat, csak állandó bosszúságot jelent. Általános szabály, hogy nem lehet kihelyezni arra a főútvonalra, ahol településszintű sebességkorlátozás van érvényben, ez akkor áll fenn, ha a helységnévjelző tábla alá helyezték ki a sebességkorlátozó táblát. (A fekvőrendőr tervezése és kivitelezése során a hatályos szabványokat, az úgynevezett útügyi műszaki előírásokat kell alkalmazni.)

A megoldás első lépése az állampolgári bejelentés az önkormányzat felé. Az önkormányzat köteles a bejelentésekre válaszolni, és a tudomására jutott jogsértő állapotot megszüntetni. Ha a bejelentés után sem szünteti meg a szabálytalan útakadályt, akkor bírósági perrel lehet erre kényszeríteni, de az ügy kimenetele a szabályszegéstől függően igencsak elérő lehet.

Mérlegelés és pereskedés

Mérlegelés kérdése, hogy a fekvőrendőr jobban lassít-e, mint a megengedett legnagyobb sebesség, ezért ha bejelentést elutasítja az önkormányzat sajnos kevés az esély a sikerre. Ha újonnan létesített akadálynál a megváltozott forgalmi helyzetre nem figyelmeztet tábla, akkor a bejelentés után az önkormányzat köteles azt kihelyezni, és itt vége. Ezzel a két előbbi szabályszegéssel ezért csak akkor érdemes foglalkozni, ha ezekkel összefüggésben éri kár az autót - húzta alá dr. Vizi András.

Ha az egész településre kihelyezett sebességkorlátozás van érvényben és főútvonalon helyezték ki a fekvőrendőrt, akkor a szabályszegés egyértelmű. Amennyiben az önkormányzat a bejelentés után sem távolítja el a sebességcsillapító műtárgyat, akkor károkozás nélkül is van helye bírósági pernek.

Amennyiben az a kérdéses, hogy a fekvőrendőr megfelel-e a szabványnak, akkor olyan bejelentést kell tenni, amiben információt kérünk a szabványról és az építés évéről. Erre kötelesek alapos tájékoztatást adni, de sajnos a szabványt csak pár ezres díj ellenében lehet kikérni, hogy a választ ellenőrizni lehessen.