Az átmeneti rendelkezések már módosítanák a még nem hatályos Munka törvénykönyvét

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője szerint a Munka törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő, az úgynevezett átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat már most módosítaná a még csak júliustól hatályba lépő új munkajogi kódexet. A kétrészes elemzés második részében Dr. Esze Tamás arról is beszélt, hogy egyes rendelkezések csak a 2012. július 1-jét követően kötött szerződések esetére fognak vonatkozni, bizonyos szabályok pedig egyáltalán nem lépnek hatályba július 1-jétől.

Az új Mt. szerint bizonyos keretek között a próbaidő meghosszabbítható lesz, de az Mth. rögzíti, hogy ez csak július 1-jét követően kötött új szerződések esetén lesz lehetséges. Ugyanez vonatkozik arra az új szabályra is, amely lehetővé teszi a munkaszerződéstől való elállást a munkaviszony kezdőnapját megelőzően.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: bár egyes korábbi hírek szerint a szabadságra vonatkozó új szabályok sem lettek volna alkalmazandók még 2012-ben, az erre vonatkozó kifejezett rendelkezés a tervezetben mégsem szerepel.

Valamelyest azonban az Mth. felülírja az új Mt. saját hatályba léptető rendelkezését és a vonatkozó törvényhelyek későbbi bevezetéséről rendelkezik. Különösen a nagyobb létszámú munkavállalói állományt alkalmazó foglalkoztatók tekintetében jelenthető ki, hogy júliustól számukra előnyösen változik a munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályozás.

Dr. Esze Tamás erre vonatkozóan felhívta a figyelmet arra, hogy a munka- és a pihenőidő új szabályai - így köztük a szabadságolás új szabályai is -, főszabályként csak a 2012. június 30-át követően kezdődő munkaidőkeretre, illetve ezután közölt munkaidő-beosztásra lesznek irányadók. Az új Mt. a túlóra - kollektív szerződés nélküli - éves felső határát a korábbi 200 óráról 250-re emelte. Az Mth. alapján az idei évre vonatkozó arányosítás érdekében a 2012-re vonatkozó felső határ 225 óra.

A már megkezdett tanulmányok vonatkozásában egészen a tanulmányok befejezéséig - azonban legfeljebb a vonatkozó képzési idő leteltéig - érvényben marad a régi Mt. azon szabálya, amely alapján a munkáltatók kötelesek legalább a törvényben meghatározott mennyiségű szabadidőt biztosítani a tanulmányok folytatásához. (Fontos, hogy itt szabadidőről, és nem pótszabadságról van szó, így külön díjazás ezen időszakra főszabályként nem jár.)

A felek pénztárcáit közvetlenül érintő kérdések

Munkabért érintő releváns átmeneti szabály, hogy amennyiben a felek a bérpótlékok eseti elszámolása helyett átalány megfizetésében, vagy akár a bérpótlékot is magában foglaló alapbérben állapodnak meg, akkor 2013. június 30-ig ennek összegének az első alkalommal történő meghatározásakor az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék összegét kell alapul venniük, illetve a módosított alapbérbe beépíteniük.

A kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok változása a munkavállalók irányában jelentős szigorodáshoz vezet az új Mt. hatálybalépésével. Ehhez kapcsolódóan figyelemmel kell lenni az Mth. azon lényeges szabályára, amely szerint az új, szigorúbb rendelkezések alkalmazhatósága csak elsődlegesen függ a károkozás időpontjától. Ugyanis amennyiben a károkozás időpontja nem állapítható meg - de a károkozás egyéb feltételei bizonyítást nyertek -, akkor a kár bekövetkezésének időpontja lesz irányadó. Vagyis előfordulhat, hogy valaki a régi Mt. hatálya idején okozza a kárt, de mégis az új, szigorúbb rendelkezések lesznek már tettére irányadók - mutatott rá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

A kollektív szerződésre, munkavállalói érdekképviseletre vonatkozó szabályok

Bevezetésre kerülnek még átmeneti rendelkezések például az üzemi tanácsra, a külön védelemben részesülő munkavállalói képviselőkre, a szakszervezetekre és a kollektív szerződésekre is. Ezek közül mindenképpen kiemelést érdemel, hogy amennyiben olyan kollektív szerződés van érvényben egy munkáltatónál, amelyet a munkavállalói oldal képviseletében olyan szakszervezet kötött, amely az új Mt. szerint már nem volna jogosult kollektív szerződést kötni, akkor ez a kollektív szerződés 2013. január 1-jén hatályát veszti.

Módosulhatnak az új Mt. rendelkezései is

Dr. Esze Tamás kiemelte: bár az még hatályba sem lépett, az Mth. már most több ponton módosítana új Mt. szövegén is. Érdemi változás például, hogy a felmondási szabályok vonatkozásában adott esetben lehetséges lesz eltérni a munkavállalók javára a törvény szövegétől. A kötetlen munkarend megállapíthatóságának feltétele is lazul. Ehhez ugyanis elegendő lesz, ha heti átlagban teljesül az, hogy a munkavállaló munkaideje felét maga osztja be.

Rendkívül jelentős vállalkozói rétegeket érintő változás, hogy mégsem az eddig tervezett szigorral csökkenti le a jogalkotó az Mth. alapján a vasárnapra rendes munkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségét. Továbbá változnak például azok a szabályok is, amikor a kollektív szerződés útján elérhetnek a felek egyes munkaidőre vonatkozó szabályoktól, mint ahogy változnak egyes nyilvántartási szabályok is.

A törvénytervezet alapján az új Mt. este 18 óra és reggel 6 óra közti időtartamra vonatkozóan fizetendő műszakpótlék szabályai a munkavállalók számára kedvező módosítással kerülhetnek bevezetésre. A munkáltatók számára kedvező ugyanakkor az, ahogyan a határozott idejű munkaviszony meghosszabbíthatóvá válik bizonyos körülmények között. A korábban tervezettektől eltérő módon léphetnek továbbá hatályba egyes a munkaerő-kölcsönzésre és a munkavállalói érdekképviseletekre vonatkozó szabályok is.

Összegzés

Az átmeneti szabályokat rögzítő törvény tervezete a fenti az Mt.-t illető konkrét rendelkezéseken túl számos olyan további rendelkezést tartalmaz, amellyel - "salátatörvényként" - jelentős számú egyéb törvényt is módosít. Olyannyira - hangsúlyozta dr. Esze Tamás -, hogy szöveghű elfogadás esetén az átmeneti rendelkezéseket rögzítő törvény sarkalatos törvényként, kétharmados parlamenti támogatással kerülhet csak megszavazásra.

Így változni fog például a gazdasági társaságokról szóló törvény is. A tervezet elfogadása esetén a jövőben nem kell társasági szerződési, vagy társasági határozati rendelkezés a munkáltatói jogok gyakorlójának személyéről, és végeredményben nem lesz kötelező ügyrendi szinten meghatározni a munkáltatói jogok gyakorlójának személyét többes ügyvezetés esetén sem.

A tervezet még több ponton módosulhat, mindazonáltal a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője megjegyezte: az új törvénykönyv miatt a felek nem kötelesek már megkötött munkaszerződésüket módosítani, a fentiekre tekintettel mindkét félnek érdeke lesz részletesen áttekinteni, régi szerződésük az új törvényszöveg alapján is ugyanazt jelenti-e vajon, mint korábban. Minél részletesebb egy megállapodás, annál könnyebben fordulhat elő, hogy a szöveg egyes részei tartalmilag már nem a felek korábbi akaratát tükrözik majd. Ilyenkor a munkaszerződés módosítása elkerülhetetlen lesz.