Benyújtották a várva várt munkajogi átmeneti rendelkezéseket

A kormány benyújtotta a Munka törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő, az úgynevezett átmeneti rendelkezésekről szóló, nagyon várt törvényjavaslatot; a jogalkotónak ugyanis összesen 66 törvényt kell módosítania. A kétrészes elemzés első részében a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Esze Tamás elmondta: nagyobb horderejű törvényi változások esetén különös körültekintést igényel annak meghatározása, hogy az új szabályok miként alkalmazhatóak a már régebben megkötött szerződésekre.

Benyújtotta pénteken a kormány a Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, amely a július elsején hatályba lépő új szabályozásra való áttérés szabályait tartalmazza.

A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat általános indoklása szerint összesen 66 törvényt kell módosítani. Az Mt.-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

Lényeges elvi szempont volt a javaslat szerinti rendelkezések meghatározásánál, hogy a munkajogi szabályozás változása a munkavállalók lényeges jogait és alapvető érdekeit ne sértse - áll az indoklásban.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője szerint nagyobb horderejű törvényi változások esetén különös körültekintést igényel annak meghatározása, hogy az új szabályok miként alkalmazhatóak a már régebben megkötött szerződésekre. Ennek rendezésére hivatott az új munkajogi törvénykönyv vonatkozásában a parlament elé benyújtásra került törvénytervezet ("Mth").

Dr. Esze Tamás rámutatott, sokan nem is gondolnak, gondolhatnak rá, hogy milyen körültekintést igényel, hogy az átmenet egy-egy hatályon kívül helyezett és hatályba lépő jogszabály között zökkenőmentes legyen. Miközben a visszamenőleges hatályú jogalkotás főszabályként tilalmazott, ilyenkor komoly szerephez juthat az úgynevezett "továbbhatás", azaz, amikor egy jogszabály bizonyos rendelkezéseit még hatályon kívül helyezését követően is alkalmazni kell. Az új Munka törvénykönyve kapcsán ezért is nagyon nagy várakozás előzte meg az átmeneti rendelkezéseket, amelyek sarkalatos törvény tervezetének formájában kerültek a Parlament asztalára.

A régi Mt. szabályai sok esetben a jövőben is alkalmazandók maradnak

Főszabályként 2012. július 1-jétől az új Mt. szabályai követendők, a régi munkajogi kódex pedig hatályon kívül helyezésre kerül, az Mth. azonban számos olyan esetet rögzít, amikor a régi szabályok meghatározott vagy akár meghatározatlan ideig alkalmazandók maradnak.

Sokakat érdeklő kérdés, kihathat-e egy folyamatban lévő jogvitára az új Mt. bevezetése? - mutatott rá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Azaz, mi történik, ha a munkavállaló vagy a munkáltató azért indított keresetet a másik fél ellen, mert álláspontja szerint az a régi Mt. szabályait megszegte vele szemben, viszont az időközben hatályba lépő új Mt. szerint már nem állapítható meg jogszerűtlenség?

A fenti esetben érvényesül a továbbhatás tipikus példája, ami akár magától értetődőnek is tekinthető, de az Mth. útján törvényileg is megerősítésre kerül: igény érvényesítésére az igény esedékességekor hatályos rendelkezések az irányadók. Ehhez hasonlóan rögzítést nyer, hogy hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása esetén a kötelezettségszegés időpontja határozza meg, mely rendelkezések az irányadók, hiszen természetszerűleg a felek mindig azon normákat kötelesek követni, amelyek éppen hatályban vannak. Ebből fakadóan egy, a régi Mt. hatálya alatt induló jogvita, per esetén a bíróságok a régi szabályok alapján fognak eljárni, függetlenül attól, hogy a jogvita hány évig tart.

Szintén külön nevesíti az Mth., hogy a már megkötött versenytilalmi megállapodásokra és a tanulmányi szerződésekre a régi szabályok maradnak irányadók. Azaz jogszerű marad például a 3 évre szóló elhelyezkedési tilalom érvényesítése, ha a felek a régi szabályokkal nyújtotta lehetőséggel élve azt kötötték ki, a jövőben alkalmazható legfeljebb kétévi tilalom helyett.

Ide tartozik még, hogy az Mth. egyértelműsíti, főszabályként az egyoldalú jognyilatkozatokra a közléskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezt a szabályt az Mth. a munkaviszony megszüntetésének tárgykörében külön is nevesíti. Ennek értelmében, ha 2012 júliusában kerül sor a munkavállaló júniusi - azaz még a régi Mt. hatálya alatti - kötelezettségszegésére alapított felmondásra (jelenlegi nevén: rendes felmondásra), akkor a felmondásra már az új szabályok fognak vonatkozni, aminek például a végkielégítés szempontjából jelentős következményei lehetnek.

Esetenként vizsgálandó, továbbélhetnek-e egyes szerződéses rendelkezések

A régi Mt. továbbhatásának a felek korábbi akaratától függő esetköre is van. Előfordulhat ugyanis, hogy a felek - a törvényi keretek között - olyan pontokról is rendelkeztek a munkaszerződésben, amelyről nem lettek volna kötelesek, mivel hagyatkozhattak volna a törvény minimális előírásaira is háttérszabályként. Ilyenkor - abból kiindulva, hogy az új Mt. a réginél tágabb keretek között engedi a törvény szövegétől való eltérést - e rendelkezések jó eséllyel továbbra is érvényben fognak maradni - húzta alá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

Mindamellett az ilyen szerződéses pontok esetileg vizsgálandóak lesznek, hiszen, ha a régi munkaszerződés egy rendelkezése az új Mt. szerint már érvénytelen, akkor arra 2012. július 1-jétől már nem lehet majd igényt alapítani. Például a régi Mt. szerint a felek akár egyéves felmondási időben is megállapodhattak, az új Mt. szerint azonban hat hónap lesz a felső határ, amelyet a felek nem léphetnek át közös, szerződésben rögzített akaratuk esetén sem. Ugyanakkor erre az esetre lényeges az Mth. azon szabálya, amely szerint az új Mt. ezen korlátját a már megkötött szerződésekre nem kell alkalmazni.

Az egyedi munkaszerződések témaköréhez tartozik még, hogy bár a jogalkotó nem módosít olyan általános jelleggel a felek szerződéses akaratán, hogy kimondaná, ahol a régi Mt. valamely rendelkezésére történik hivatkozás, az alatt a jövőben az új Mt. rendelkezése lesz értendő, helyenként azonban mégis érdemben módosítja a felek által kötött szerződés szövegét. Ott például, ahol a felek szerződésükben átlagkeresetet említenek, a jövőben távolléti díjat kell majd érteni hangsúlyozta dr. Esze Tamás.

(A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Esze Tamással készült összeállításunk második részét hamarosan közöljük - a szerk.)