A vezetékjog egyfajta szolgalmi jog, ami használati jogot jelent kívülálló személy számára más tulajdonában álló ingatlanon. Tipikus szolgalmi jog az átjárási szolgalom, azaz, amikor a szolgalmi jog jogosultja más személy ingatlanán átjárva közelítheti meg a telkét, mivel a megközelítés csak így lehetséges.
Az átjárásra igénybe vett földrészlet nem kerül át a tulajdonába, azt csak a meghatározott célra használhatja - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A vezetékjog jogosultja ehhez hasonlóan a vezetékjoggal terhelt ingatlant meghatározott céllal használhatja, a tulajdonos engedélye nélkül, de a vezetékjog az ingatlan tényleges használatát nem akadályozhatja.
A leggyakoribb vezetékjogot a villamoshálózat üzemeltetője szokta kérni (aki egyébként nem azonos a konkrét szolgáltatóval, az ő feladata kizárólag a hálózat üzemeltetése), ha a bejegyzés megtörténik, akkor az üzemeltető jogosulttá válik földalatti és feletti vezeték építéséhez a más tulajdonában lévő ingatlanon, az ehhez szükséges tartószerkezetet, átalakító és kapcsoló berendezést működtethet, és a hálózat működését veszélyeztető növényzetet is jogosult eltávolítani.
Két éven belül meg kell építeni
Dr. Vizi András hangsúlyozta: míg a rendes szolgalmi jogot a felek közötti szerződéssel, bírósági határozattal, vagy tíz éves használattal történő elbirtoklással lehet megszerezni, addig a vezetékjog létrejön, ha a hatóság a megépítését engedélyezi és a jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül.
A hálózatot az engedély kiadásától számított két éven belül meg kell építeni, ellenkező esetben a vezetékjog megszűnik. A hazánkban tapasztalható kusza telekviszonyok miatt jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy a már meglévő vezetékek esetében is be lehessen a jogot jegyeztetni, ha ez korábban nem történt meg. Emiatt van az, hogy sokaknak már évtizedek óta meglévő vezeték húzódik a telkén, de csak most kapnak értesítést a vezetékjogról.
Fontos tudni, hogy a vezetékjog gyakorlása mindig a telek értékcsökkenéséhez vezet, és sokszor a használati lehetőségeket is nehezíti, ezért kártalanításra tarthat igényt a telektulajdonos. Amennyiben már meglévő vezetékre jegyeznek be utólagos vezetékjogot, a kártalanítást a törvény kizárja.
A tulajdonosok lehetőségei
Az eljárás egyébként a vezeték nyomvonalának kijelölésével indul, a megtervezés után az építésügyi hatóság engedélyezi a megépítést. Az építésügyi hatóság köteles az engedély kiadása előtt az eljárásról értesíteni a vezetékkel érintett ingatlan tulajdonosait, akik jogorvoslattal élhetnek az engedély kiadása ellen.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint érdemben arra lehet hivatkozni, hogy a vezetékjog a telek rendeltetésszerű használatát akadályozza. Ez különösen akkor valósul meg, ha a telek méretéhez képest aránytalanul nagy területet foglal el a vezeték és biztonsági sávja. Ilyenkor egyébként a hatóságnak is meg kellene tagadnia az engedélyt, de ha ez nem történne meg, akkor a telek tulajdonosa az előbbiekre hivatkozva megtámadhatja az építési engedélyt és az ingatlan kisajátítását kérheti.
Az egész telek megvásárlása a kisajátítás keretében sokkal nagyobb költséggel jár, mint a használat miatti kártalanítás, ezért szokták a hálózatüzemeltetők már az eljárás előtt megkeresni az érintett ingatlan tulajdonosait, hogy megállapodást köthessenek a kártalanításról. Ilyenkor érdemes informálódni, hogy a vezeték és a biztonsági sáv mekkora területet foglal el a telkünkből, vagy egyéb bizonyítható körülmény miatt a használatot akadályozza-e a kiépítésre kerülő vezeték. Később a megállapodás már nem vonható vissza, ezért az előbbi adatok nélkül hozott döntésnek súlyos következményei lehetnek.
Bírósághoz is lehet fordulni
Az építési engedély iránti eljárás mellett az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés miatt futó eljárásban is tájékoztatni kell az ingatlan tulajdonosát a jog bejegyzéséről. Ha az eljárásokban a telektulajdonosok vagy tulajdonostársak értesítése nem történt meg, akkor a határozatok súlyos jogszabálysértés miatt megtámadhatók.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban viszont már csak a korábbi építésügyi határozat érvénytelenségére lehet hivatkozni, például mert azt nem küldték meg a tulajdonosnak. A vezetékjognak a rendeltetésszerű használatot gátló hatását kizárólag az építésügyi hatóság vizsgálja, a földhivatal már csak azt köteles vizsgálni, hogy a vezetékjog bejegyzésének alapjául szolgáló iratok rendelkezésre állnak-e.
Dr. Vizi András szerint le kell szögezni, hogy a már kiépített vezetéknél, ahol csak utólag jegyzik be a vezetékjogot, kártalanítás vagy kisajátítás sem kérhető. Amennyiben viszont az akár évek óta felépített vezeték szükségtelenül korlátozza az ingatlan tulajdonosát a birtoklásban, akkor bíróságtól kérheti a helyzet orvoslását.