Az év vége felé derülhet ki a csődjogi módosítások esetleges sikere

A csődtörvényt több ízben is módosították a tavalyi évben, a cél többek közt a felszámolási eljárások számának csökkentése és a korábbi változások kapcsán felmerült jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetése volt - mondta el az [origo]-nak adott kétrészes áttekintésében a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László utalt rá, hogy várhatóan az év vége felé, a statisztikai adatok elemzésével lehet megállapítani, hogy a változtatások mennyire váltották be a jogalkotói elképzeléseket.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint érdemes a csődjogi változások jobb megértéséhez kicsit visszanyúlni az előzményekhez és áttekinteni a jogalkotó törekvéseit, egészen a rendszerváltástól. Húsz évvel ezelőtt, 1992. január 1-én lépett hatályba az 1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban Cstv.), amely választ kívánt adni a rendszerváltást követő fizetésképtelenségi helyzetekre és megoldást kínált a több ezermilliárdos körbetartozások rendezésére.

A jogszabály három eljárást, a csőd-, a felszámolási- és a végelszámolási eljárást szabályozta, ezek közül a csődeljárás volt a legfontosabb, mert lehetőséget kínált a reorganizációra. Az elmúlt húsz évben számtalan módosítást megért jogszabály életében a 2009. évi változtatást kell kiemelni - húzta alá dr. Juhász László.

2008-ig alig indult az országban csődeljárás (2008-ban 34 csődeljárás és 26.015 felszámolási eljárás zajlott), s így következett be a 2008. évi pénzügyi, gazdasági válság. Az akkori kormányzat rájött, hogy a csődeljárás szabályai nem adnak védelmet a cégeknek a hitelezőik ellen, s nem segítik a reorganizációs próbálkozásokat, ezért a 2009. évi LI.tv. (V. Cstv. Novella) a Cstv. csődeljárásra vonatkozó szabályait teljesen újraírták.

Azonnali, automatikus moratórium

A cél a csődeljárások megindításának segítése volt, ezért a csődeljárást kezdeményező cégek azonnali, automatikus moratóriumban részesültek, az egyezséghez szükséges hitelezői hozzájárulás mértékét jelentősen leszállították, valamint a szavazatok számítási módszerét megváltoztatták. A statisztikai adatok azt jelezték, hogy ugyan nőtt a csődeljárások száma (2009-ben 106, 2010-ben 192, 2011.-ben 150 ügy), a változás azonban nem volt átütő, ugyanakkor a felszámolási eljárások száma meredeken emelkedett (2009-ben 30.304, 2010-ben 32.251, 2011-ben 34.334).

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a statisztikai adatokból az is kiderült, hogy a felszámolási eljárások magas száma abból adódott, hogy a nem működő, vagyontalan cégek elleni kényszer-végelszámolási eljárás átfordult felszámolási eljárássá, s ennek következtében a felszámolások több, mint 90 százaléka úgynevezett egyszerűsített felszámolás volt, ami ezen cégek cégjegyzékből való kivezetését célozta. 2010-ben a folyamatban lévő harmincezer felszámolási ügyből nagyjából 1100 olyan felszámolási ügy folyt Magyarországon, ahol vagyon is rendelkezésre állt, s a hitelezők valamilyen kielégítést kaptak.

A csődeljárások esetében kisebb jogalkotási hibák is közrejátszottak a viszonylag alacsony adatban. Ezek közül a legsúlyosabb az volt, hogy a törvény nem tette kötelezővé a hitelezői igény bejelentését, s az ilyen hitelezők egy sikeres csődeljárást követően korlátozás nélkül érvényesíthették követelésüket.

A Cstv. 2011. évi módosításának céljai

A törvény 2011. évi módosításának célja - többek között - a felszámolási eljárások számának csökkentése és a 2009. évi módosítás kapcsán felmerült jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetése volt. 2011-ben két törvény, a 2011. évi CXV., és a 2011. évi CXCVII. törvények is módosították a csődtörvényt. A 2011. évi CXV. törvény bevezette a nemzetgazdaságilag kiemelt (a hatályos szabályozás elnevezése szerint stratégiailag kiemelt) gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárására vonatkozó speciális szabályokat. Ezeket a szabályokat a Malév jelenleg is folyó felszámolási eljárásában már alkalmazzák - ismertette dr. Juhász László.

Ebben a törvényben korrigálták a csődeljárási szabályok legnagyobb hibáját, a hitelezői igények bejelentésének elmulasztását szankcionálva. A törvény ugyanis kimondta, hogy a csődeljárásban az igény-bejelentési határidő elmulasztása esetén a hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. A felszámolási ügyek csökkentése érdekében a jogalkotó több megoldást is alkalmazott.

A kényszertörlési eljárás bevezetése

A felszámolási ügyek csökkentése körében a jogalkotás a párhuzamos bírósági ügyintézés megszüntetése érdekében a kényszer-végelszámolás jogintézményét kivezeti a Ctv. rendelkezései közül, helyette a kényszer-törlési eljárást vezette be. A kényszer-törlési eljárás lefolytatása a cégbíróság feladata, s csak akkor kezdeményezhető a felszámolási eljárás, ha a cégnek van annyi vagyona, ami a felszámolási eljárás költségeit fedezi vagy a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona. Ezzel a megoldással az egyszerűsített felszámolási ügyek jelenlegi több tízezres száma várhatóan jelentősen csökkenni fog.

Összeghatár bevezetése a felszámolási eljárások kezdeményezésénél

A Cstv. 2011. évi módosításáig ad absurdum akár egy forint nem vitatott követelés miatt el lehetett rendelni nagy vagyonnal rendelkező cég felszámolását, mivel a törvény nem közgazdasági, hanem pénzforgalmi szempontból szabályozta a fizetésképtelenséget - hangsúlyozta a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

2012. március 1. után a szerződésen alapuló követelés nem teljesítése, illetve a jogerős bírósági határozaton vagy fizetési meghagyáson alapuló kérelem esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot. Ennél kisebb összegre alapozott kérelem esetében a bírói tanácskozás álláspontja szerint a Cstv. 6.§ (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 130. (1) § b.) pontja alapján (a követelés érvényesítése más hatóság - a közjegyző, illetve végrehajtó - hatáskörébe tartozik) kell a követelést elutasítani.

A felek rendelkezési jogának az erősítése

A felek rendelkezési jogát két módosítással is erősítette a jogalkotó. A felek az eljárás szünetelését eddig csak az elsőfokú eljárásban a fizetésképtelenségről szóló határozat meghozataláig kérhették, az új szabályok szerint a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig benyújthatják a kérelmet. Ez azt jelenti, hogy fellebbezés esetén a másodfokú határozat meghozataláig kérhető az eljárás szünetelésének a megállapítása - magyarázta a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

A hitelező a 2012. március 1-je után indult ügyekben az eljárás közzétételéig elállhat a kérelmétől. Korábban erre az elsőfokú határozat meghozataláig, fellebbezés esetén a másodfokú határozat meghozataláig volt lehetősége. Az újítás azt jelenti, hogy még a másodfokú, felszámolást elrendelő (azaz jogerős) határozat meghozatala után is el lehet állni a kérelemtől közzétételig. Miután a felszámolási eljárás megindítása sok esetben az adós fizetésre kényszerítése érdekében történik, a feleknek több idejük marad az egyezkedésre, s a felszámolás elkerülésére.

A csődtörvényt módosító rendelkezéseket - kis kivételtől eltekintve - a 2012. március 1-je után indult csőd- és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni. A módosítások egységes értelmezése érdekében a Kúria tanácskozást szervezett a csőd- és felszámolási ügyeket intéző bírák részére, a tanácskozáson elfogadott álláspont a Kúria honlapján (www.lb.hu) megtalálható, mondta dr. Juhász László, aki szerint az év végén, a statisztikai adatok elemzésével lehet megállapítani, hogy a változtatások mennyire váltották be a jogalkotói elképzeléseket.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének a csődjogi szabályokról, változásokról adott áttekintése, elemzése második részét hamarosan közöljük - a szerk.)