Új Ptk.: módosító indítványokkal számol a kodifikáció vezetője

Módosító indítványokkal számol a Parlament előtt lévő új Polgári törvénykönyv kapcsán Vékás Lajos akadémikus, a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság vezetője, aki ugyanakkor abban bízik, hogy az indítványok nem "szedik szét" a kódex jelenlegi rendszerét, amelynek nagy erénye a benne fellelhető koherencia - hangzott el az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda által rendezett CMS Ptk. Akadémia előadássorozat nyitó rendezvényén, Budapesten.

Dr. Vékás Lajos kifejtette: az 1959-es Polgári törvénykönyv (amely 1960. május elsején lépett hatályba) szerencsétlen időszakban született, hiszen miközben a polgári jog alapja a magántulajdon, az ötvenes évekre a magántulajdon szinte teljesen megszűnt. Azt is lehet mondani, az államosítás, a magántulajdon visszaszorításával a polgári jog alól kihúzták gazdasági, társadalmi alapját.

Ilyen körülmények között az 1959-es Ptk. elismerésre méltó teljesítmény volt, nem véletlenül, hiszen kidolgozói, így elsősorban Eörsi Gyula, Világhy Miklós még a II. világháború előtt láttak "valódi" magánjogot, találkoztak "valódi" kereskedelmi joggal, arról nem is szólva, hogy nem fehér lapot kaptak a kezükbe.

Magyarországon ugyanis már 1900-ban komplett polgári törvénykönyv-tervezet született, amelyből végül nem lett élő kódex - elsősorban az I. világháború miatt. De az 1928-as Mjt. (Magánjogi Törvényjavaslat) is ugyanilyen, komoly alap volt az ötvenes évek jogászai számára.

Elismerésre méltó szellemi teljesítmény

Dr. Vékás Lajos felidézte, egy nemzetközi konferencián a kilencvenes évek végén, ahol már a tervezett új Ptk. koncepcionális kérdéseit tárgyalták, az egyik holland jogtudós - nem is egészen tréfásan azt mondta: nemrégiben készült el az új holland polgári kódex, amelyen 46 éven keresztül dolgoztak, és talán egyszerűbb lenne, ha a magyar kodifikáció vezetői ezt "vennék át." A professzor szerint annyit elárul a tréfa, hogy sokan úgy gondolták, Magyarországon egy "jogi sivatag" van, holott, miként már fentebb volt róla szó, nagyon is komoly előzményei voltak a hazai polgári jogi kultúrának.

Az 1959-es Ptk. szellemi teljesítményét bizonyítja az is, hogy a rendszerváltást követően, még ha sokszor üggyel-bajjal, sok módosítással, ám a kódex képes volt kezelni az alapvetően megváltozott magánjogi viszonyokat, erre a régióban csak egy másik példa van, a lengyel polgári jogi kódex, amely szintén meg tudta oldani a változások kezelését. Ugyanakkor az 1959-es Ptk. mégsem állhatta meg a helyét teljes egészében a rendszerváltás után, hiszen alapvető változás következett be a gazdasági, társadalmi környezetben.

Azzal is tisztában voltak a jogászok 1990-ben, hogy előbb-utóbb új Ptk. kell, amely alapját száz év kodifikátori munkája, magát az élő jogot jelentő 1959-es kódex, a felső bírósági gyakorlat és a külön törvények jelentik (például, a gazdasági társaságokról szóló első törvény), amelyeket majd az új törvénykönyvbe kell illeszteni. A most a Parlament előtt lévő új Ptk.-nak emellett az uniós csatlakozásra, a globális világ kihívásaira is reagálnia kellett.

Kihívások az új Ptk.-ban

Sokan felteszik azt a kérdést is, hogy mitől és miben új a jelenleg elkészült kódex? Dr. Vékás Lajos szerint például olyan kérdéseket kellett rendezni, mint a hitelbiztosítéki rendszer problémája. Az 1959-es Ptk. idején nem volt hitel, az állami vállalatok nem hiteleztek egymásnak, a magánszemély pedig csak az OTP-től kaphatott hitelt - nem véletlenül, 1990 után két zálogjogi módosítást is életbe kellett léptetni.

Ám a hitelbiztosítéki rendszer ezt követősen sem volt igazán alkalmas a gyakorlati igények kielégítésére, hiszen a hitel biztosítékaként zálogjog mellett például vételi jogot is kikötöttek a hitelező javára. A helyzet rendezése érdekében az új Ptk. az úgynevezett fiduciárius biztosítékokat semmisnek tekinti, nem lesz mód például vételi jog kikötésére biztosítéki célból, de a tulajdonjog átruházása, az engedményezés kikötése is semmis lesz biztosítéki célból.

További alapvető változásokat vezet be az új kódex az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása, az özvegy törvényes öröklési joga tekintetében, de nagyon fontos változások lesznek többek közt a családjog szabályozásában (a családjogi törvény külön fejezetként került be az új Ptk.-ba), amely sokkal árnyaltabb, bonyolultabb lett napjainkra és erre is reagálni kellett a jogalkotóknak. Dr. Vékás Lajos szerint a munka során alapvető szempont volt, hogy a jogalanyok rendelkezzenek széleskörű szabadsággal jogviszonyaik rendezésében, és ehhez rendeljünk felelősséget is.