Előnyösebb adatvédelmi szempontból, ha vagyonőr működteti a kamera-rendszert

A vagyonőrök által üzemeltethető kamera-rendszerekre az adatvédelmi alapelvek betartása mellett a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amely egyes adatkezelések folytatására törvényi felhatalmazást is biztosít a vagyonvédelmi cégeknek. Amennyiben vagyonőr üzemelteti az életünk ezernyi helyszínén lévő kamerarendszereket, akkor az adatkezelés jogszerűségéért való felelősséget is ő viseli, ily módon a vagyonőr minősül adatkezelőnek, ő hozza meg és hajtja végre az adatok kezelésére vonatkozó döntéseket, és határozza meg az adatkezelési célt.

Számos esetben tapasztalható, hogy áruházakban, bankokban vagy egyéb helyiségekben kamerarendszer kerül elhelyezésre, amelyet választásuk szerint a tulajdonosok, helyiség-használók maguk üzemeltetnek, vagy az üzemeltetéssel megbízhatnak egy vagyonvédelmi céget is.

A vagyonőrök által üzemeltethető kamera-rendszerekre az adatvédelmi alapelvek betartása mellett a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amely egyes adatkezelések folytatására törvényi felhatalmazást is biztosít a vagyonvédelmi cégeknek.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény szerint a vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a vagyonőri feladatok ellátására a megbízójával kötött szerződés keretei között, a szerződés szerinti kötelezettségei teljesítése céljából készíthet, illetve kezelhet.

A jogszerűségért való felelősség

Amennyiben a vagyonőr üzemelteti az elektronikus megfigyelőrendszert, akkor a kamerás megfigyelés kapcsán a vagyonőr minősül adatkezelőnek minősül, vagyis a vagyonőr az, aki a vonatkozó jogszabályok keretei között az adatok kezelésére vonatkozó döntéseket meghozza, és végrehajtja, illetve az adatkezelési célt meghatározza, és az adatkezelés jogszerűségéért való felelősséget viseli.

Dr. Tamás Zita szerint fontos kiemelni, hogy a vagyonőrök kamera-rendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhatnak, illetve, hogy a kamerarendszer működtetése során figyelemmel kell lenniük az adatvédelmi jogok és előírások betartására.

Alapesetben tehát a megfigyelt személy megfelelő tájékoztatása és kifejezett hozzájárulása szükséges az adott személyről történő felvétel készítéséhez, amely hozzájárulást ráutaló magatartással is meg lehet adni, például úgy, hogy a személy a megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a kamerával megfigyelt területre bemegy. Nem alkalmazható kamera-rendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így például öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen.

Amikor nincs szükség az érintett személy hozzájárulására

A vagyonvédelmi törvény azonban tartalmaz egy kifejezett törvényi felhatalmazást is, amely esetben a törvényi rendelkezések betartásával az ott meghatározott adatkezelési célok érdekében nincs szükség az érintett személy hozzájárulására az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásához. Az adatkezelési cél ilyen esetben kizárólag az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme és vagyonvédelem lehet - emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A kamera-rendszer alkalmazásának további feltétele, hogy a vagyonőri megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítsék, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, és a jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá a technikai eszközök alkalmazására csak elengedhetetlenül szükséges mértékben kerüljön sor és az adatvédelmi jogok aránytalan korlátozásával ne járjon. Az adatkezelés feltételeire ilyenkor is részletes tájékoztatást kell adni az érintettek részére.

A törlési határidő és a vonatkozó jogszabályok

A vagyonvédelmi törvény részletesen meghatározza, hogy milyen határidőn belül kell törölni a törvényi felhatalmazással a fentiek szerint rögzített felvételeket. A törlési határidő - feltéve, hogy az adott felvétel bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként nem került felhasználásra - alapesetben 3 munkanap, azonban bizonyos esetekben 30 vagy 60 nap is lehet. A felvételeket a bíróság, hatóságok felhívására haladéktalanul ki kell adni.

Előfordulhat olyan eset, hogy az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti (így például szerepel a felvételen), azt kéri, hogy a felvételeket ne semmisítsék meg. Ám ilyen esetben is legkésőbb egy meghatározott határidőn (többnyire 30 napon) belül meg kell semmisíteni a felvételeket, ha a felvételek kiadása érdekében a bíróság vagy más hatóság ilyen megkeresést nem intéz - húzta alá dr. Tamás Zita.

"Saját üzemeltetés" esetén

Amennyiben a tulajdonos vagy a helyiség használója saját maga üzemelteti a kamera-rendszert, akkor az adatvédelem általános szabályait kell alkalmazni, így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit, amely alapján az érintett személy megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes és kifejezett hozzájárulása szükséges az adatkezeléshez, tehát ilyen esetben nem alkalmazható a vagyonvédelmi törvényben szereplő törvényi felhatalmazás egyes elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésére.

Ettől eltérő szempontokat is figyelembe kell venni, ha a kamerákat olyan helyiségben üzemeltetik, amelyben munkavégzés is folyik, amellyel kapcsolatos egyik fő elv továbbra is az, hogy a munkavállaló munkavégzése, annak intenzitása nem figyelhető meg kamerával, ezért alapvetően csak a fent említett adatkezelési célok (így például vagyonvédelem, emberi élet, testi épség védelme stb.) megengedettek a munkahelyen alkalmazott kamerás megfigyelésnél is.

A munkáltatók számára a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által nemrég kiadott ajánlásban - bár az ajánlás is megállapítja, hogy a vagyonvédelmi törvény nem fedi le a munkaviszony során felmerülő valamennyi körülményt - a munkajogi és adatvédelmi alapelvek mellett részletes munkajogi szabályozás híján a vagyonvédelmi törvény garanciális szabályait is figyelembe fogja venni a Hatóság az egyes megfigyelőrendszerek jogszerűségének megítélésekor - összegezte végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.