Megreformálnák az európai védjegyjogot

Az Európai Unió Bizottsága az európai védjegyjog reformját célzó javaslattal állt elő - tájékoztatta az Origót a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője. Dr. Sasvári Gabriella rámutatott: a javaslat egyik célja, hogy a meglévő jogszabályokat a tagállamok a lehető legszorosabban harmonizálják, a másik célja pedig az, hogy elősegítse az egyes nemzeti hivataloknak az eddiginél jóval szorosabb együttműködését.

A törekvések az Európai Unió jellegéből következően teljesen érthetőek, indokoltak és nagyjából elfogadhatóak - utalt rá elöljáróban a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője. A javaslat egyik fő célja, hogy a meglévő jogszabályokat a tagállamok a lehető legszorosabban harmonizálják az alicantei Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) törvényi előírásaihoz.

A másik fő cél, hogy a nemzeti hivatalok a jelenleginél jóval szorosabban működjenek egymással, illetve a BPHH-val, és a harmonizáció mind elméleti (anyagi jogi), mind gyakorlati (eljárásjogi) szinten mihamarabb megvalósuljon.

Nem újdonság a szándék

Az Európai Unió Bizottságának szándéka nem újdonság, például a Max Planck Iparjogvédelmi és Versenyjogi Intézet tanulmánya a 2011-ben történt elkészültét követően részleteiben már számtalan nemzetközi és hazai fórumon konferenciák, előadások témája volt (INTA, ECTA, stb.).

Egyes nemzetközi egyesületek, mint pl. elsősorban az ECTA, INTA különböző szakbizottságai is folyamatosan foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Az ECTA két legfontosabb bizottsága - a Law Committee és a Harmonization Committee évek óta folytat ilyen irányú vizsgálatokat.

Célszerű az összehangolás

Annak a szükségességét senki sem vitathatja, hogy az európai védjegyrendszerek minél jobban közelítsenek egymáshoz, mind az anyagi jogi jogszabályok, mind az eljárásjogi kérdések vonatkozásában is, hiszen az eltérések nemcsak az újonnan jött országoknál, de számos egyéb, például Olaszország tekintetében is jelentősek, ami a jogalkalmazási gyakorlat során problémákat jelenthet. Mindezekre figyelemmel célszerű az összehangolás - húzta alá dr. Sasvári Gabriella.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mindig is élenjárt a harmonizációban. Jól tükrözi ezt az 1997. évi XI. törvény megalkotása, illetve folyamatos aktualizáló módosítása. Ugyanakkor nem támogatható egyértelműen felhasználói oldalról - védjegybejelentői és képviselői - azt a törekvést, hogy a nemzeti bejelentéseket "elnyomja", esetleg feleslegessé tegye a közösségi bejelentés - hívta fel a figyelmet egy esetlegesen felmerülhető komoly problémára a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

Mi jelenthet hátrányt?

Ebben az esetben ugyanis ez hátrányosan jelentkezne mind a magyar gazdaság, mind pedig az iparjogvédelmi szereplők szempontjából is és nem utolsó sorban a Hivatal tevékenységének, sőt esetleges fennállásának is erős gyengítését eredményezné.

Ugyanakkor az árak, költségek radikális csökkentése ezt a célt szolgálná, mivel óhatatlanul az európai bejelentésekre ösztönözné a bejelentőket. A tagországokban működő kis- és középvállalkozások számára azonban ezek a csökkentett költségek is olyan terhet jelentenének, amelyet nyilvánvalóan nem tudnának vállalni. Így ezen cégek nagyobb volumenben igényelhetnek nemzeti oltalmat, ezért részükre fontos, hogy a nemzeti bejelentés mindenképpen olcsóbb legyen.

A Bizottság törekvésével elméletileg egyet lehet érteni, ugyanakkor kérdéses, hogy a nemzeti érdekeket egy ilyen, még szigorúbb egységesítés hogyan szolgálná - összegezte végül dr. Sasvári Gabriella.