Speciális egyezségi eljárást javasolna az új versenytörvény tervezete

Az új versenytörvény tervezete úgynevezett speciális egyezségi eljárást vezetne be a hazai jogban - értesült az Origó. Ennek lényege, hogy amennyiben például az ügyfél, az adott vállalkozás a jogsértést és a tényállást, valamint az ezért kiszabásra kerülő bírságot elismeri, és azt sem az eljárás során később, sem pedig a bíróság előtt nem kívánja vitatni, az engedékenység alkalmazásából eredően már csökkentett mértékű kiszabandó bírság további tíz százalékkal csökkenhet vele szemben.

A törvénytervezet általános indoklása szerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) átfogó felülvizsgálatára és módosítására legutóbb 2009-ben került sor.

Az azóta eltelt idő során a Gazdasági Versenyhivatal működését, eljárásait számos ponton érintő jogszabályi környezet igen jelentős mértékben változott, amely változások következetes átvezetése a Tpvt. szövegén, az ezekkel való összhang maradéktalan biztosítása érdekében a versenytörvény megfelelő módosítása nem történt meg teljes körűen.

Ezen igényen túl az elmúlt időszak jogalkalmazási gyakorlatának tapasztalatai, valamint a versenyjogi szabályozás és gyakorlat terén mindig is szorosan követett nemzetközi versenyjogi szabályozási tendenciák és versenyhatósági gyakorlatok fejlődése (ezek között is kiemelten az európai uniós versenyjogé, amelyhez a hazai versenyjogi jogalkalmazás az európai versenyhatóságok hálózatában való részvétel folytán is számos szállal kötődik).

Vállalkozások összefonódása és az előzetes egyeztetés

A javaslat tartalmazza a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát és kiegészítését, elsősorban az engedélykérés joghatásának tisztázása, a végrehajtási tilalom (az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható) egyértelművé tétele és érvényesülése korlátainak meghatározása, az egyszerűsített és a teljes körű engedélyezési eljárás élesebb elhatárolása tekintetében.

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése tárgyában a módosítások célja a fúziókontroll hatékonyabbá, egyben átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele annak biztosítása mellett, hogy az összefonódások engedélyezésére vonatkozó szabályokat be nem tartó vállalkozásokkal szemben is hatékony és adekvát eszközök álljanak a GVH rendelkezésére.

A végrehajtási tilalomra is tekintettel az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje rövidül, a törvényi rendelkezések kiegészülnek az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző előzetes egyeztetés szabályaival.

A megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalma

A törvényjavaslata szabályozás átláthatósága, valamint az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében beépíti a Tpvt.-be a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a versenyhatóság, illetve a bíróság ezekkel összefüggő eljárásának szabályait.

Az átemelés révén elkerülhetővé válnak a két törvény közötti hivatkozások, és egyszerűbbé válik a jogalkalmazás a tekintetben, hogy a nem a szűken vett fogyasztók (azaz az önálló foglalkozásukkal vagy gazdasági tevékenységükkel összefüggő célok érdekében eljáró, úgynevezett laikus természetes személyek) felé irányuló reklámok, egyéb üzleti gyakorlatok együtt, egységes szabályrendszer keretében ítélhetőek meg.

A javaslat szerinti szabályozás biztosítaná azt is, hogy a GVH kötelező adatszolgáltatással nem járó piacelemzési tevékenységet végezhessen, ezzel összefüggésben saját maga vagy megbízott piackutatók útján kutatásokat folytathasson le, ennek keretében a piaci szereplőket megkeresse, tőlük adatokat, információt kérjen.

A speciális egyezségi eljárás

Új szabályozási elemként a jogalkotó megteremti az Európai Bizottság és számos más tagállami versenyhatóság által az eljárás lezárásának gyorsítása és egyszerűsítése céljából már sikerrel alkalmazott speciális egyezségi eljárás hazai alkalmazásának lehetőségét. Utóbbi lényege röviden az, hogy a tényállás feltárása megfelelő szintjének elérése és az ügyfelek együttműködési készségének fennállása esetén a hatóság (eljáró versenytanács) egyezségi kísérletbe bocsátkozhat a felekkel.

Ennek során biztosítja a feltárt tényállás, a várható bírság mértéke, a rendelkezésre álló bizonyítékok köre megismerésének lehetőségét, aminek alapján az ügyfél - ha ezeket, adott esetben az egyezségi kísérlet keretében a problémás pontokról a hatósággal való gyors megegyezés után nem kívánja vitatni - nyilatkozatot tehet.

Ebben rögzíti, hogy a jogsértést és a tényállást, valamint az ezért kiszabásra kerülő bírságot elismeri, és sem az eljárás során később, sem a bíróság előtt nem kívánja vitatni, amennyiben az előzetes álláspont és a határozat az egyezségi kísérlet során elért közös álláspontnak megfelelően alakul.

Tíz százalékkal csökkenhet a bírság

Ebben az esetben az eljáró versenytanács további eljárása lényegesen leegyszerűsödik, így a határozat indokolása is, és a GVH mentesül az adott esetben évekig elhúzódó bírósági felülvizsgálattal járó terhek alól, végül a határozat időszerűsége is jobban biztosítható lehet.

A vállalkozás számára pedig ezen megoldás - az eljárás gyors lezárása mellett - azzal az előnnyel is járhat, hogy a jogsértés miatt - adott esetben az engedékenység alkalmazásából eredően már csökkentett mértékű - kiszabandó bírság további tíz százalékkal csökkenhet vele szemben.