Fogyasztói jogok: alapvető feltétel a vásárláskor kapott számla megőrzése

Az igényérvényesítés alapvető feltétele, hogy a fogyasztó igazolni tudja a szerződés megkötését: ez a vásárláskor kapott számla, nyugta bemutatásával a legegyszerűbb, ezért ezeket minden esetben célszerű gondosan megőrizni – tanácsolta a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A vállalkozás persze ez esetben is vitathatja azt, hogy az adott terméket ő adta volna el a fogyasztónak, ám akkor fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére – húzta alá dr. Bekk Judit.

A március 15. napjával hatályba lépett Polgári Törvénykönyv értelmében a fogyasztók egy-egy hibás termék megvásárlása esetén nem csak kellékszavatossági, jótállási, hanem már termékszavatossági igényre is jogosultak lehetnek. A hibás teljesítéshez kapcsolódó három fogalom között első ránézésre talán nem is szembetűnő, ám lényeges különbségek vannak – fejtette ki elöljáróban a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Kellékszavatosságról akkor beszélhetünk, ha a szerződést kötő felek kölcsönösen ellenszolgáltatással tartoznak egymásnak: az egyik fél jellemzően termék, szolgáltatás nyújtásával, a másik fél vételár fizetésével tartozik. Hibás teljesítés esetén a kellékszavatosság jegyében a másik féltől a hiba kijavítása, a termék, szolgáltatás kicserélése, illetve az ár leszállítása kérhető. Abban az esetben pedig ezek nem vezetnek eredményre, a szerződéstől el is állhat a sérelmet szenvedett fél.

Lényeges szabályok

A termékszavatosságra vonatkozó szabályok a vállalkozás, kereskedés által a fogyasztónak eladott ingó dolog hibája estén bírnak jelentőséggel. A fogyasztó ugyanis ebben az esetben közvetlenül fordulhat a termék gyártójához, és követelheti a hiba kijavítását, vagy a termék kicserélését. Lényeges, hogy ezzel az igénnyel kizárólag ingó dolog, vagyis valamely áru, termék hibája esetén élhet a fogyasztó, ingatlan megvásárlásakor, vagy valamilyen szolgáltatás igénybevételekor erre nincs lehetőség.

Termékszavatosságra hivatkozni, e körben igényt támasztani kizárólag fogyasztó tud, vagyis a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy, gazdasági társaságokat, jogi személyeket ezek a termékszavatossági jogok nem illetnek meg.

A bizonyítás szerepe

A jótállás lényegét tekintve objektív, a szavatossághoz képest szigorúbb felelősség, ami rendszerint abban nyilvánul meg, hogy a bizonyítási teher fordított, vagyis a jótállásra kötelezettnek, tipikusan az eladónak kell bizonyítania azt, hogy a jótállási idő alatt észlelt, a vele megfelelően közölt, és az igényérvényesítésre alapot adó hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Ezt például egy kereskedés szakértői véleménnyel tudja alátámasztani, ennek beszerzése, költsége őt fogja terhelni. Ha azonban nem tudja igazolni azon állítását, hogy a hiba a termék átadását követően keletkezett, köteles a hibás teljesítésért helyt állni – hangsúlyozta dr. Bekk Judit.

A hibás teljesítés esetén igényük érvényesítéséhez a természetes személyek tehát a kellékszavatosságot, a termékszavatosságot és a jótállást egyaránt segítségül hívhatják, míg a gazdasági társaságok, más jogi személyek még vásárlói minőségükben is kizárólag a kellékszavatosságra vagy a jótállásra hivatkozhatnak.

Hogyan kell a vállalkozásnak eljárnia?

A közelmúltban lépett hatályba az a rendelet, mely meghatározza, miként kell a vállalkozásnak, (termékszavatossági igény esetén a gyártónak, jótállási igény esetén a jótállási jegyen feltüntetett javítónak, szerelőnek) eljárnia, ha a fogyasztó, vagyis a vevő az őt megillető kellékszavatossági, termékszavatossági, vagy jótállási igény valamelyikét kívánja érvényesíteni.

Az igényérvényesítés alapvető feltétele, hogy a fogyasztó igazolni tudja a szerződés megkötését: ez a vásárláskor kapott számla, nyugta bemutatásával a legegyszerűbb, ezért ezeket minden esetben célszerű gondosan megőrizni. A vállalkozás persze ez esetben is vitathatja azt, hogy az adott terméket ő adta volna el a fogyasztónak, ám akkor fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Bármilyen jellegű is legyen a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény, a vállalkozás köteles erről jegyzőkönyvet felvenni. Ezt egyetlen vállalkozás, kereskedés sem mérlegelheti, nem dönthet úgy, hogy nem vesz fel jegyzőkönyvet.

Jogszabály írja elő azt is, hogy a jegyzőkönyvben mit kell feltüntetni: a fogyasztó, a termék és a teljesítés adatain túl a hiba bejelentésének időpontját, leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá a fogyasztó igényének rendezési módját, illetve elutasítás esetén annak indokát is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet persze nem elég felvenni, abból egy példányát a fogyasztónak is át kell adni.

Öt munkanapon belül tájékoztatni kell a fogyasztót

Előfordulhat, hogy a vállalkozás nem tud a bejelentéskor nyilatkozni az igény teljesíthetőségéről, ilyenkor legkésőbb öt munkanapon belül kell tájékoztatnia a fogyasztót arról, teljesíthető-e az igénye. A vevő által bejelentett igénytől a kereskedés csak akkor térhet el, ha ezt megindokolja. A vállalkozásnak törekednie kell továbbá arra, hogy a kijavítást, vagy kicserélést tizenöt napon belül teljesítse.

A kereskedésnek eljárása során tájékoztatást kell továbbá adnia arról is, hogy fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek előtt is indíthat jogvitát, nem szükséges azzal bírósághoz fordulnia.

Lényeges, hogy a terméket, akár kijavítási, akár szavatossági vagy jótállási igény teljesítése céljából átvenni csak elismervény ellenében lehet (ez persze a jegyzőkönyvbe is belefoglalható).

Abban az esetben, ha akár a vállalkozás, akár a gyártó vagy a javító szolgáltató nem tesz eleget a rendelet által meghatározott, a fogyasztó védelmét szolgáló előírásoknak, a fogyasztóvédelmi hatósághoz is lehet fordulni és eljárást kezdeményezni a sérelmes magatartással szemben – mondta végezetül dr. Bekk Judit.