Július elsején lépnek hatályba a parlament által tavaly november közepén elfogadott azon versenytörvényi módosítások, amelyek egyebek mellett az összefonódás, az engedékenység és az eljárás szabályain is változtatnak.
Összefonódások csak előzetes engedéllyel
A kartellügyek esetében megszűnik a jelenlegi szabályozás: most, ha egy cégfelvásárláshoz versenyhatósági engedély kell, akkor már az engedély megadása előtt - saját kockázatra - végrehajtható a tranzakció. Így ha a hatóság nem adja meg az engedélyt, nehéz visszaállítani a korábbi állapotot.
A módosított szabály szerint az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, és az irányítási jog nem gyakorolható, vagyis a tranzakciót a felek egyáltalán nem is hajthatják végre mindaddig, amíg a Gazdasági Versenyhivatal azt nem engedélyezte. Kivételesen azonban - egyedi kérelemre - a versenytanács engedélyezheti az irányítási jog gyakorlását a fúzió engedélyezése előtt.
A megtévesztő és tiltott összehasonlító reklámok
A reklámtörvényből a versenytörvénybe kerülnek át a megtévesztő és a tiltott összehasonlító reklámra vonatkozó szabályok. Az indoklás szerint a változás egyszerűbbé teszi a jogalkalmazást. A szabály szerint az összehasonlító reklámban kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze.
Az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságára kell vonatkoznia és tárgyilagosnak kell lennie. Az eredet-megjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos eredet-megjelölésű termékekre vonatkozhat.
Üzleti titok, egyezségi eljárás
Az új szabályozás az iratbetekintés előírásait egészében átteszi a versenytörvénybe. Az iratbetekintés szorosan kapcsolódik az üzleti titok köréhez. Eddig egy adat üzleti titokká nyilvánítását a hatóságtól kellett kérni. A módosítás szerint az adat gazdája nyilvánítja azt üzleti titokká, és mindaddig az marad, amíg az eljáró versenytanács - kérelemre - meg nem fosztja ettől a jellegétől.
Új jogintézmény a versenytörvényben a speciális egyezségi eljárás. Ez akkor alkalmazható, ha a jogsértő elismeri a tettét, annak jogi megítélését és a bírságot, továbbá lemond a jogorvoslati jogáról. A versenyhatóság már az előzetes álláspont kibocsátása előtt közli a vállalkozással, hogy várhatóan milyen jogsértést állapít meg, és mekkora bírságot szab ki, a cég pedig az egyezségi nyilatkozatban ismeri el a jogsértést, és arról is nyilatkozik, mennyi az általa elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget is, és arra is kötelezettséget vállal, hogy nem fog jogorvoslati kérelemmel élni a versenyhivatal határozatával szemben.
A versenyhatóság szempontjából előnyös a gyors lezárás, mert elmarad az évekig húzódó per, míg az ügyfél - engedékenysége következtében - 10 százalékkal csökkentett bírsággal kalkulálhat.
Az engedékenységnél - amikor előnyt élvez az, aki felfedi a kartellt - bekerült a törvény szövegébe az emiatti bírság csökkentésének aránya is. Aki elsőnek jelez a hatóságnak, az 30-50 százalékos, aki másodiknak, az 20-30 százalékos, az utána következők pedig 20 százalékos bírságcsökkentéssel kalkulálhatnak.
A hírközlési törvény is módosult
Több más jogszabály is módosult annak érdekében, hogy a GVH hozzájuthasson az eljárásához szükséges adatokhoz. Például a hírközlési törvény úgy módosul, hogy a szolgáltató köteles kiadni a GVH-nak - de csak meghatározott ügyekben - az eljárásban érintett előfizető személyes adatain túl az általa hívott előfizetők számait, a hívások időpontját, időtartamát, továbbá mobiltelefonnál a cellainformációkat és a telefon egyedi azonosítóját is.