Az új Polgári törvénykönyv volt a 26. Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium fő témája

Az új Polgári törvénykönyv hatályba lépését követően felmerült kérdések, gyakorlati észrevételek adták a 26. Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium Egerben tartott éves kollokviumának fő témáját. A külföldi és hazai közjegyzők, a három napon keresztül a Ptk. általánosságain túl a speciális rendelkezések vizsgálatával kaptak teljes képet az új törvény hatályba lépését követő helyzetről.

A szakmai megnyitót Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke tartotta, aki hangsúlyozta az elektronikus eljárások elterjedésének szükségességét és kiemelte, hogy a közjegyzői kar úttörő szerepet tölt be ebben a tekintetben. Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Dr. Patyi Gergely igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár a közjegyzők igazságszolgáltatásban betöltött szerepét és hatásköreit ismertette.

A kollokvium széles spektrumban mutatta be az új Ptk. kapcsán felmerülő kérdéseket az első szakmai napon. A második napon egyrészről a családjogi szerződések aktuális kérdései kerültek megvitatásra tudományos, ügyvédi és bírói szemszögből. A családjogi szekció ülései mellett egy másik szekcióban a szerződéseket, és a különböző biztosítéki eljárásokat vették górcső alá a szakértők.

A Kollokvium az idei évben is sikerrel zárult, mind az előadók, mind a hallgatóság tagjai értékes tapasztalatokkal gazdagodtak, hiszen a jogi hivatások esetében is fontos a kooperációs és az információk továbbadása.

Az első két előadás

Dr. Éless Tamás ügyvéd, az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédje „Az új Polgári Törvénykönyv - jogalkalmazási problémák” címmel tartott előadását három részre osztotta. Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan egy gyakorló ügyvéd szemszögéből egyrészt olyan dilemmákat vetett fel, amelyek tulajdonképpen nem okoznak problémát a jogalkalmazás során, mégis említésre méltóak, tekintettel arra, hogy újdonságot hordoznak.

Az előadás második részében olyan kérdésköröket ismertetett, melyek ugyan megválaszolhatóak, de a megválaszolást illetően már jelen van a kétely eleme, harmadrészt pedig olyan jogalkalmazási dilemmákra tért ki, amelyek jelenleg még nem megválaszolhatóak.

Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője „Diszpozitivitás és kógencia az új Ptk.-ban” címmel tartott előadást. Dr. Darázs Lénárd Ph.D, az ELTE-ÁJK Polgári Jogi Tanszékének egyetemi docense „A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei” címmel tartott referátumában az új Ptk. újdonságaira hívta fel a figyelmet.

Családjogi szerződések aktuális kérdései

A konferencia másnapján a családjogi szekció keretén belül dr. Szeibert Orsolya Ph.D, az ELTE-ÁJK Polgári Jogi Tanszékének egyetemi adjunktusa a „Családjogi szerződések aktuális kérdései tudományos szemszögből” előadásában hangsúlyozta, hogy a házassági vagyonjogi szerződés és élettársi vagyonjogi szerződés lehetséges tartalma csak a jövőre szólhat, múltra nézve nem rendezheti a felek vagyonjogi viszonyait.

Ha az életközösség már megszűnt, a házassági vagyonjogi szerződés fogalmilag kizárt, csak a vagyoni viszonyokat rendező szerződésre van mód, házastársaknál pedig vagyonmegosztásra.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Dr. Subasicz Éva, ügyvéd a „Családjogi szerződések aktuális kérdései ügyvédi szemszögből” című expozéjában kiemelte mennyire fontos az ügyfelek részletes és pontos tájékoztatása a vagyonjogi szerződések készítésénél, valamint utalt arra, jelenleg a gyakorlatban még érzékelhető az alábbi alapfogalmak keveredése: a házassági vagyonjogi szerződés és közös vagyont megosztó szerződés, életközösség megszűnése, vagyonközösség megszűnése, közös vagyon megosztása, életközösség megszakítása, állapotrögzítő szerződés.

Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna, a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának Tanácselnöke, a „Családjogi szerződések aktuális kérdései bírói szemszögből” címmel tartott előadásában az új Ptk. hatályba lépése óta eltelt rövid időszakra tekintettel, a bírói gyakorlat hiányában az új Ptk.-val életre hívott két új jogintézményt, az előzetes jognyilatkozat, valamint a tartásdíj meghatározott vagyontárggyal történő megváltásának jogintézményét vette górcső alá.

A másik szekcióban előadás hangzott el többek között a biztosítéki szerződések és az érvénytelen fogyasztói szerződések kapcsolatáról (előadó:dr. Pomeisl András), a személyi biztosítékok körében előforduló megtérítési igényről (előadó: dr. Bodzási Balázs) valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásról (előadó: dr. Györfi-Tóth Péter).