Hogyan védhetjük kamerával és jogszerűen az otthonunkat? (1. rész)
![Erszébetvárosi Térfigyelő Központ
a képen: speed dome térfigyelő kamera az Almássy téren
Budapest, 2014.08.01.
fotó: Marton Szilvia](https://cdn.origo.hu/2023/12/bUFzwUJuIc2Gakwtys2yN4PW6Gy1EeIZtXmXt88gm64/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2U3OGI5YzIyMTRlNDRlYzdiZWUwYTBmZGJjNDkyOGI1.webp)
Több ponton záródó ajtó, speciális rács, heveder zár, riasztó berendezés, távfelügyelet. Mindössze egy – a teljesség igénye nélkül készített – felsorolás azon néhány eszközről, amellyel otthonunkat védhetjük az illetéktelen személyektől – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Házunk, illetve lakásunk védelmének kialakításakor számos esetben felmerül a biztonsági kamera felszerelésének kérdésköre, amely alternatíva sokszor éppen a vonatkozó, összetett szabályozásra való hivatkozással kerül elvetésre. Dr. Csapó Szandra szerint ezért érdemes átnézni, hogy mikor, mit és milyen feltételekkel rögzíthetünk a hatályos jogszabályok értelmében.
A szükségesség és arányosság elve
A Polgári törvénykönyv alapvető személyiségi jogként rögzíti az úgynevezett képmáshoz és hangfelvételhez való jogot, amelynek lényege, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve - a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
A kialakult joggyakorlat értelmében az egyes személyiségi jogokat – köztük a fent megjelölt képmás és hangfelvételhez fűződő jogot – jogszabály csak a szükségesség és arányosság elvének szem előtt tartása mellett korlátozhatja.
Fontos előírás továbbá, hogy nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett, akár ráutaló magatartással, hozzájárult – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A feltételek
A fenti rendelkezések figyelembevételével vegyük tehát sorra, hogy milyen feltételekkel helyezhetünk el biztonsági kamerát az általunk önállóan, vagy másokkal közösen birtokolt, illetve tulajdonolt ingatlan egyes részeink.
Természetesen legegyszerűbb dolgunk a kizárólag saját tulajdonban lévő ingatlannal (például: családi ház, a társasházon belüli saját lakás), vagy ingatlanrésszel (például: osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében a kizárólagos használatban lévő terület) van, mivel ilyen típusú ingatlanok, vagy ingatlanrészek esetében – tulajdonjogunkból fakadó rendelkezési jogunk keretében – szabadon dönthetünk biztonsági kamera kihelyezéséről. (Osztatlan közös tulajdon esetében e döntést a tulajdonostársak szavazás útján hozhatják meg)
Dr. Csapó Szandra kiemelte: a fentiekre tekintettel kihelyezett eszköz jogszerű használata csak az általunk tulajdonolt ingatlan, vagy ingatlanrész vonatkozásában tekinthető jogszerűnek, így például a közös udvar, vagy az utca saját házunkból, vagy lakásunkból való rögzítése már nem esik ezen kategóriába.
Harmadik személyek jogai
A korábban részletezett Ptk. rendelkezések alapján felmerülhet azonban a kérdés, hogy a kamera fentiekre hivatkozással történő kihelyezése mennyiben sérti a házba, vagy lakásba belépő harmadik személyek személyiségi jogait. Ebben a tekintetben, valamennyi esetben célszerű az ingatlan, vagy az ingatlanrész előtt található, jól látható helyen elhelyezni egy, a felvétel készítésére figyelmeztető táblát.
Amennyiben az adott személy ezen figyelmeztetés ellenére lép be a felvétel rögzítésével érintett területre, abban az esetben – a kialakult joggyakorlat értelmében – ráutaló magatartással járul hozza a felvétel készítéséhez – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)