A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: a fedélzeti kamerákat a vonatkozó reklámok a vezetési élmény megörökítéséhez, az egyes útvonalak memorizálásához, illetve az esetleges káreseményekkel kapcsolatos igényérvényesítéshez egyaránt ajánlanak. Felmerül azonban a kérdés: korlátozza-e jogszabály az ilyen típusú termékek használatát?
Néhány környező országban található jogi szabályozással ellentétben a magyar jogrendszer nem tartalmaz olyan konkrét előírást, amely kifejezetten a fedélzeti kamerák használatának jogszerűségével foglakozna, amely tény következtében megállapíthatjuk, hogy a fedélzeti kamerák használata önmagában nem jogellenes.
Dr. Csapó Szandra szerint figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján a hazai jogrendszerben nincs az adott kérdéskörre vonatkozó speciális jogszabály, így a felvételek elkészítése, illetve felhasználása tekintetében az egyéb általános jellegű jogszabályok tartalmaznak korlátozó előírásokat.
A polgári kódex szabályai
A Polgári törvénykönyv kimondja, hogy egy adott személyről történő felvétel elkészítéséhez az adott személy hozzájárulása szükséges. A fentiek értelmében tehát amennyiben az adott felvételen valamely személy felismerhető és azonosítható módon, illetve nem tömegben (például sok járókelő között) szerepel, abban az esetben a felvétel elkészítéséhez az adott személy hozzájárulása szükséges.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője megjegyezte: bár amennyiben az adott felvétel nem kerül felhasználásra, úgy valószínűleg a gyakorlatban a felvétel elkészítése jogszerűségének bizonyítására sem lenne szükség, azonban valamennyi esetben célszerű tisztában lennünk a fent részletezett jogszabályi háttérrel.
Az információs önrendelkezési jog
A felvételek felhasználásával kapcsolatosan szintén korlátozásokat találunk a hatályos jogszabályi környezetben. A Polgári törvénykönyv előírja, hogy egy - az adott személyt felismerhető és azonosítható módon, nem tömeg részeként ábrázoló - felvétel felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
A felvétel felhasználása vonatkozásában irányadók továbbá az Információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló törvény rendelkezései is, amelyek kimondják, hogy személyes adat - azaz minden olyan adat, amely az érintettel kapcsolatba hozható, vagy amelyből az érintett vonatkozásában következtetés vonható le (például: rendszám) - csak az érintett hozzájárulása, vagy jogszabály előírása alapján kezelhető (jelen esetben használható fel).
Felmerülhet a jogszerűség kérdése
Bár hazánkban a felvételek felhasználásának kérdését nem rendezi egyértelműen, egyes tevékenységi körökre lebontva a jogszabály, azonban a vonatkozó törvény a fent vizsgált adatvédelmi okokból - hozzájárulás hiányában - tiltja az adott felvétel internetes felületre való feltöltését, illetve egyéb hasonló jellegű felhasználását.
A felvételek felhasználása jogszerűségének kérdése merülhet fel továbbá egy esetleges közlekedési balesethez kapcsolódó, biztosítóval történő kárrendezés, illetve egy bíróság eljárás vonatkozásában – figyelmeztetett dr. Csapó Szandra.
A biztosítóval történő kárrendezés során sajnos szintén magánjellegű felhasználásról beszélünk, amely tény következtében a felvétel felhasználásához, ezáltal a személyes adat kezeléséhez az érintett hozzájárulása szükséges.
Egy esetleges bírósági eljárás során azonban már speciális helyzettel találkozunk, tekintettel arra, hogy közérdekre hivatkozással a felvétel felhasználása - akár az érintett személy hozzájárulása nélkül is - lehetséges.
Utazás előtt célszerű tájékozódni
A kérdéskör vizsgálatának lezárásaként fontos továbbá megemlíteni, hogy a fedélzeti kamera használatára vonatkozó előírások országonként eltérő tartalmat rögzíthetnek – többek között például Ausztriában a fedélzeti kamera használata kifejezetten tiltott, és az eszköz tárolását a csomagtartóban célszerű megoldani.
Ily módon amennyiben külföldön szeretnénk az adott eszközt igénybe venni, előzetesen érdemes az irányadó jogrendszer vonatkozó rendelkezéseit megvizsgálni – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
(A második részt hamarosan közöljük – a szerk.)