D.A.S. JogSzerviz: a rágalmazást a magánvádlónak kell bizonyítania

Mivel a rágalmazás magánvádas bűncselekmény, a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett képviseli, vagyis az elkövető bűnösségét a magánvádlónak kell bizonyítania – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Bezzegh Edina kifejtette: rágalmazást nem csupán szóban, hanem internetes fórumokon, közösségi oldalakon is el lehet követni, utóbbi esetben a bizonyítása is jóval könnyebb, hiszen írásos bizonyíték van az elkövetésre, amely lementhető, utóbb könnyen rekonstruálható.

Az elkövető sok esetben bele sem gondol mondatai következményeibe, pedig a rágalmazás vétsége akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, és a cselekmény elkövetése még súlyosabban minősül, ha az elkövető aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva követi el.

Mikor valósul meg a rágalmazás?

A rágalmazás vétsége akkor valósul meg, ha valaki másról becsület csorbítására alkalmas tény állít, becsület csorbítására alkalmas tény híresztel, vagy a becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezés használ. A rágalmazás tehát nem más, mint az egyén társadalmi megbecsülése, az egyén kedvező társadalmi értékelése ellen irányuló támadás.

A bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a sértett, vagyis az aki(k) ellen az elkövetési magatartás - tényállítás, híresztelés, ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata - irányul felismerhető, beazonosítható legyen.

Ez nem azt jelenti, hogy a nevén kell nevezni a sértettet, hanem a körülírásából minden kétséget kizáróan megállapíthatónak, felismerhetőnek, beazonosíthatónak kell lennie – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A rágalmazás elkövetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata a sértettől különböző más személy előtt történjen, azaz nem elegendő, ha az érintett személlyel közli valaki a becsületének csorbítására alkalmas tényeket.

A közösségi oldalakon más személyek előtt történik

A közösségi oldalak hírfolyamán, üzenőfalán történő tényállítások minden esetben más személyek előtt történnek, hiszen azt a többi felhasználó is láthatja, olvashatja, míg egy privát üzenetben küldött rágalmazó tényállítás a bűncselekményt nem valósítja meg, hiszen azt csak az érintett olvassa, társadalmi megbecsülését, megítélését nem befolyásolja.

Általánosságban elmondható, hogy a becsület csorbítására alkalmas az olyan tényállítás, amely megalapozhatja a sértett elleni büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindítását, vagy a társadalmi megbecsülésének a csökkenését, elvesztését eredményezheti.

Amennyiben tehát valaki a közösségi oldal üzenőfalán kiírja, hogy az egyik ismerőse, akit nevén nevez, vagy felismerhető módon körülír, ellopta a mobiltelefonját, pénzét, azzal megvalósítja a rágalmazás bűncselekményét. Mindez azonban súlyosabban is minősül, mivel azt nagy nyilvánosság előtt teszi.

Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

A nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma egyszeri ránézésre nem állapítható meg – van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható személy szerezzen tudomást a tényekről.

Ugyanúgy megvalósítja a rágalmazás bűncselekményét az is, aki például egy társasház liftjében kifüggeszt egy tájékoztatást arról, hogy a közös képviselő, igaz nem nevezi nevén, elsikkasztja a befizetett közös költséget – ismertette dr. Bezzegh Edina.

Magánvádas bűncselekmény

Fontos azonban tudni, hogy a rágalmazás magánvádas bűncselekmény, ami azt jelenti hogy a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett képviseli, az elkövető bűnösségét tehát a magánvádlónak kell bizonyítania.

A feljelentés megtétele előtt azonban mindenképpen célszerű ügyvéddel konzultálni, tekintettel azon körülményre, hogy a magánvádló köteles lesz megfizetni a bűnügyi költséget, ha nem tudja bizonyítani a terhelt bűnösségét.

Vagyis a vádlott felmentése esetén a magánvádlónak kell megfizetnie a bűnügyi költséget, amibe beletartozik a vádlott készkiadása, a tanúk megjelenésével felmerült költség, valamint a szakértő díja és költsége is – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.