A D.A.S. JogSzerviz szakértője a jogi környezet kapcsán elöljáróban kifejtette: gyakran változik a közlekedési szabályszegések besorolása abban a tekintetben, hogy mi minősül közigazgatási bírságnak, és mi minősül szabálysértésnek.
A kettő között lényeges különbség, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetése esetén a gépjármű üzembentartójának mindenképpen megküldik a bírság kiszabásáról szóló határozatot, és a befizetésről szóló csekket – mutatott rá dr. Bezzegh Edina.
Ezzel szemben a szabálysértési körbe tartozó szabályszegések esetében jelentősen nagyobb eséllyel lehet mentesülni a bírság megfizetése alól, tekintettel a szabálysértési törvény által a vallomástétel megtagadására jogot adó rendelkezésére.
Közigazgatási bírság kerül kiszabásra azokban az esetekben, azaz a gépjármű üzembentartója felel, ha az általa üzemeltetett gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre, a vasúti átjárón való áthaladásra, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, az autópálya leállósávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a korlátozott forgalmú övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, és a természet védelmére vonatkozó előírások kerülnek megszegésre.
Tettek és bírságok
A törvény szerint a fentiek megsértése esetén az üzembentartóval, vagy a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben harmincezer forinttól háromszázezer forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.
A leálló sávon történő megállás akár százezer forintba is kerülhet, de a piros lámpán való áthajtás, vagy a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése is súlyos, ötvenezer forintos bírságot von maga után. Vigyázni kell, mert a legtöbb esetben ezt nem is a rendőrség, hanem a kihelyezett térfigyelő kamerák rögzítik.
A mentesülés feltételei
Az ügyfélnek abban az esetben van lehetősége van az úgynevezett mentesülésre, ha bizonyítani tudja, hogy a szabályszegés idején a gépjárművet nem ő használta – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A törvény alapján az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen (például lopás következtében) került ki a birtokából, és (feljelentéssel, felfüggesztő határozattal) igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatósági eljárást.
Mentesül az üzembentartó a közigazgatási bírság megfizetése alól akkor is, ha a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes személy, vagy nem természetes személy használatába adta – ennek igazolására a jogszabály szigorú feltételeket ír elő.
Természetesen a határozattal szemben fellebbezés benyújtására is van lehetőség, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, mely abban az esetben lehet sikeres, ha bizonyítani tudja az üzembentartó, hogy a szabályszegést nem követte el. Erre abban az esetben van esély, ha a szabályszegésről készült fényképfelvételek nem bizonyító erejűek, azaz, például a gépjármű rendszáma nem olvasható.
Mentesülni lehet a bírság megfizetése alól
Ezzel szemben a szabálysértési körbe tartozó szabályszegések körében jelentősen nagyobb eséllyel lehet mentesülni a bírság megfizetése alól, tekintettel a szabálysértési törvény által a vallomástétel megtagadására jogot adó rendelkezésére.
A vallomástételt ugyanis megtagadhatja az, aki saját magát, vagy közeli hozzátartozóját gyanúsítaná meg szabálysértés elkövetésével. Ez a lehetőség azonban természetesen csak abban az esetben adott, ha a hatóság részéről nem történt tettenérés, azaz elkövető kilétére nem derült fény.
Ha valaki azonban távollétében kap helyszíni bírságot a közterület felügyelettől, például a megállás, várakozás szabályainak megsértése miatt, akkor a bírság megfizetésének hiányában indított szabálysértési eljárásban az üzembentartónak lehetősége lesz a vallomástétel megtagadására, mely esetben, elkövető kilétének ismerete hiányában a rendőrség a szabálysértési eljárást meg fogja szüntetni.
A vallomástétel megtagadására egyébként a rendőrség által küldött adatbekérés során van lehetőség – hangsúlyozta végezetül dr. Bezzegh Edina.