Az üzlet nem köteles kiadni az ott balesetet szenvedett ügyfelének a kamerafelvételt

Egy üzletben egy ügyfél balesetet szenvedett, majd kérte a baleset időpontjában készült kamera felvétel kiadását, ám az üzlet igazgatója ezt megtagadta. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását az eljáró jogi képviselő abban kérte, hogy megkaphatja-e az ügyfél a kamera felvételét vagy csupán tájékoztatást kérhet a személyes adatok kezeléséről.

Egy ügyfél jogi képviselője útján azt követően kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását, hogy egy üzletben balesetet szenvedett, amelynek nyomán kártérítési igénnyel fordultak az érintett jogi személyhez, és egyúttal kérték a felvétel kiadását.

Ám az üzlet jogi igazgatója arról tájékoztatta a jogi képviselőt, hogy a felvételt nem áll módjában kiadni, de visszanézték a baleset időpontjában készült felvételt, azonban a felvételen nincs arra utaló körülmény, amely az üzlet felelősségének megállapíthatóságát eredményezné.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását abban kérték, hogy az ügyfél megkaphatja-e a kamera felvételét vagy csupán tájékoztatást kérhet a személyes adatok kezeléséről. A Hatóság tájékoztatását kérték arról is, hogy ha megkaphatja a felvételeket, akkor milyen jogszabályi rendelkezésre hivatkozással kérheti azok rendelkezésre bocsátását.

Határozatában a NAIH számos olyan megállapítást tett, amik tanulságosak lehetnek más adatkezelők számára is –értékelték az ügyet a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői.

A NAIH álláspontja

A kamerák üzemeltetésére és a felvételek felhasználására alapvetően a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Dr. Petrányi Dóra elmondta, hogy a felvételek megőrzését jogában áll az érintett személynek kérni. A felvételek ilyenkor nem kerülnek megsemmisítésre, és az érintett hatóságok rendelkezésére állnak, amennyiben a hatóság úgy dönt, hogy a felvételek megtekintése szükséges az érintett jogainak érvényesítéséhez. Amennyiben a jogszabályban meghatározott határidőn belül a felvételek nem kerülnek megtekintésre azokat meg kell semmisíteni.

Az Szvtv. 31. § (6) bekezdése szerint: „az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a kép-, hang-, valamint képes hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a fent említett határidő még nem járt le.”

Ennek megfelelően tehát a jogalkotó alapvetően annak lehetőségét biztosítja az érintett számára, hogy a joga vagy jogos érdekének igazolásával a felvételek zárolását kérje. Ekkor az adatkezelőnek a felvételt zárolnia kell (például a felvételt egy másik adathordozóra lementi), majd amennyiben a bíróság (vagy a hatóság) az eljárása során a felvételt igényli, akkor azt meg kell küldeni.

Amennyiben a bíróság (vagy a hatóság) 30 napon belül a felvételeket nem kéri ki, akkor az adatkezelőknek a felvételt meg kell semmisíteni, ezért célszerű a bírósági (a hatósági) eljárás megindításakor kifejezetten utalni erre a speciális körülményre, és felhívni az eljáró bíróság (hatóság) figyelmét arra, hogy a felvételt e határidon belül kérjék ki. Ha a bíróság (vagy a hatóság) nem keresi meg az adatkezelőt a felvétel kiadása érdekében, akkor a felvételeket törölni kell.

Az infótörvény és az az adatvédelmi jogszabály rendelkezései

A kamera felvételeihez való hozzáférés esetében az Szvtv. rendelkezései mellett figyelemmel kell lenni az Infotv. alapján az érintetteket megillető tájékoztatáshoz való jogra is. Az Infotv. értelmében az érintett tájékoztatást kérhet a személyes adatai kezeléséről.

Az adatvédelmi jogszabály alapján az érintett számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megerősítést kapjon arról, hogy rá vonatkozóan adatok kezelése folyamatban van-e, illetve azt is, hogy érthető formában értesítést kapjon az adatkezelés alatt álló adatokról és azok forrásával kapcsolatos minden rendelkezésre álló információról.

Ennek alapján az adatkezelőnek minden, az érintettel kapcsolatban rendelkezésre álló személyes adatról, közérthető formában tájékoztatnia kell az érintettet. Vagyis az adatokhoz történő hozzáférés kiterjed az adatkezelő által az érintettel összefüggésben kezelt személyes adatok teljes körű megismerésére is. Az érintett személyes adatairól való tájékoztatásra irányuló kérésnek az adatkezelő köteles eleget tenni a jogszabályban meghatározott előírások szerint.

Széleskörű jogosítvány

A NAIH szerint mind az Alkotmánybírság gyakorlata, mind az uniós jogi rendelkezések azt mutatják, hogy az érintetteknek a személyes adataik megismerésére vonatkozó joguk egy széleskörű jogosítvány, amely kiterjed valamennyi, az adatkezelő által kezelt adat megismerésére.

Az Infotv. szerint az „érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az adatkezelőnek tájékoztatnia kell az érintetett a vele összefüggésben kezelt személyes adatokról is.”

A személyes adatokról történő tájékoztatás módjával kapcsolatban az alapvető adatkezelői kötelezettségeket az Infotv. 15. § (4) bekezdése részletezi: „az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást.”

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az adatkezelőt tehát az alábbi kötelezettségek terhelik a tájékoztatással kapcsolatban: a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 30 napon belül eleget kell tenni az érintett kérésének, a tájékoztatást közérthető formában kell teljesíteni, illetve ha az érintett kéri, akkor írásban kell megadni.

Dr. Domokos N. Márton elmondta: az érintett személynek tehát nem áll jogában a felvételről olyan másolatot kérni vagy kapni, amely más, a felvételen látható személy személyes adatai védelméhez fűződő jogait megsértené. Viszont az adatkezelő, saját döntése szerint, biztosíthat az érintett személy számára olyan másolatot a felvételről, amelyen az érintetten kívül minden más személy képmását és cselekvését kitakarja, de a felvétel kitakarására és átadására az adatkezelő nem kötelezhető.

A kamera felvételeinek megtekintése az érintett személy személyes adatainak ismertetési kötelezettségének legmagasabb szinten való teljesítése, viszont elenyésző hatással bír, más érintett személyek személyes adatainak védelméhez fűződő jogára. Az érintett személy az adatkezelő döntésétől függően kaphat olyan másolatot a felvételekről, amelyen mások személyes adatinak a védelme nincs veszélyeztetve.

A betekintés mértéke és terjedelme ugyanis korlátozott, hiszen az érintett kizárólag azon időpontok közötti részeit tekintheti meg a felvételeknek, amíg a kamerával megfigyelt területen tartózkodott, és kizárólag azoknak a kameráknak felvételeit nézheti meg, amelyeken keresztül rögzítették a képmását, cselekvését – zárul a hatósági állásfoglalás.