A divat fővárosában, Párizsban, a nemrégiben zárult az „haute couture”, azaz a „csúcsdivat” hete, melynek keretében híres divatházak különleges, egyedi darabjai kerülnek a kifutókra. Az „haute couture” darabok jellemzője, hogy a tervezők mindig trendteremtő újszerűséggel veszik a divatrajongók egyedi kívánságait, elvárásait figyelembe – fejtette ki elöljáróban a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője.
Ezért a híres divattervezők és divatházak által bemutatott új kollekciók közvetlenül inspirálják a ruhagyártó cégeket – mutatott rá dr. Francis-Hegedűs Veronika. A fast-fashion üzletek pedig mindig szorosan követik a trendeket, termékeik persze nyilván nem olyan minőségűek, művészi értékűek, mint egy neves divatház termékei.
Szükséges a jogok és érdekek megvédése
Sok esetben az egyes fast-fashion üzletekben fellelhető darabok megszólalásig hasonlítanak egy-egy drágább igazi divattervezői alkotáshoz, és ez már a divatházak eladási mutatóira is kihat. Ezzel a jelenséggel együtt kell élnünk, de éppen ezért nagyon fontos tudni, érteni, hogy miként védhetik jogaikat, érdekeiket a divatipar kreatív szereplői, vagyis az alkotók, divattervezők és a márkatulajdonosok.
Szerencsére egyre több tehetséges magyar divattervező hazai és nemzetközi karrierje ível felfelé. Ő a divatipar trendteremtői, számukra a megfelelő jogvédelem elengedhetetlen. A divatcikkek másolása, koppintása elleni jogi szabályozás azonban jelenleg nemzetközi szinten is kiforratlan, a divatjog feladata éppen ezért az, hogy hatékony, strukturált támogatást nyújtson a divatszakma résztvevőinek.
Számos területet érint a divatjog
A divatjog egy olyan átfogó jogterület, amely a modern kor olyan problémáira fókuszál, mint például divatcikkeik dizájnjának oltalmazhatósága, a koppintások, hamisítások elleni védelem, az online forgalmazás biztonsága, finanszírozási struktúrák kialakítása a start-up fázistól kezdve az üzletépítés teljes folyamata alatt, amelyben mindennaposak lehetnek akár a pénzügyjogi, munkajogi, de a fogyasztóvédelmi és a versenyjogi kérdések is – hangsúlyozta a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi iroda szakértője.
A divatipar csúcsán elhelyezkedő, szinte művészeti alkotásokat kreáló tervezők és a márkatulajdonosok számára a piaci versenyképesség megőrzésének egyik kulcsa különösképpen a szellemi tulajdon, az alkotás védelmének területén keresendő.
A siker, a profit ugyanis manapság még a jól menő divatházak számára sem garantált. Egyedi termékek jogszerűtlen másolása, utánzása, hamisítása ugyanis óriási károkat és jelentős bevételkiesést is okozhat.
A kizárólagos jogok birtoklása létkérdés
Dr. Francis-Hegedűs Veronika kiemelte: az iparjogvédelmi jogokkal nem védett divattermékek elsőnkénti piaci forgalomba hozatala – ellentétben például egy elsőként közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzéssel például védjegy esetén – nem biztosít kizárólagos forgalmazási, használati és vagyoni jogokat, tehát ezek hiányában mind a divattervező, mind a mögötte álló üzleti partnerek is kockáztatnak.
Ezért Európában és Amerikában is létkérdés a divatipar csúcsszereplőinek, illetve a márkaépítés hazai és nemzetközi képviselőinek a kizárólagos jogokhoz fordulás (például: szerzői jog, iparjogvédelem eszközei), amelyek abszolút, bárkivel szemben fellépést biztosító védelmet nyújtanak.
A védelem eszközei azonban eltérőek az Atlanti-óceán két partján, ezért érdemes odafigyelni a részletekre.
(A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét, amely az Atlanti-óceán két partján meglévő eltérő védelmi eszközökkel, megoldásokkal foglalkozik, hamarosan közöljük – a szerk.)