Lakáskiadás: sem számla, sem adófizetés

Magyarországon általános tapasztalat, hogy bérbeadók nem adnak számlát a bérlő által kifizetett összegekről, hiszen a magánszemélynek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után adóznia kell, ezt pedig sokan nemes egyszerűséggel megspórolják. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint minden esetben adózni kell a lakáskiadás után, függetlenül attól, hogy hosszabb időre vagy néhány vendégéjszakára adja bérbe az ingatlant a tulajdonos, az adózás módja viszont eltér.

A lakás bérbeadásából származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek - közüzemi számlák, felújítási költségek - és az értékcsökkenés.

A másik lehetőség pedig a bevétel csökkentése a 10 százalékos költséghányaddal. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka.

Abban az esetben, ha a bérlő kifizetőhelynek számító gazdálkodó, akkor a bérbeadó jövedelmét és az adóelőleget ő állapítja meg és vonja le a bérleti díjból.

A bérbeadásból származó jövedelem

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint a tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás áfa-mentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, vagy legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.

A bérbeadásból származó jövedelemnél negyedévenként adóelőleget kell fizetni, az adó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig évi egymillió forint jövedelem felett 14 százalék.

A bevételből két módon lehet számítani a jövedelmet. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolt költségek - közüzemi számlák, felújítási költségek - és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítják meg a jövedelmet.

Amikor jegyzői engedélyhez kötött

A turisztikai jellegű bérbeadás az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos jellegű, pihenésre szolgáló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat foglal magában.

Fotó: Vorigin Dóra

Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatás az adott település jegyzőjének engedélyéhez kötött és csak adószámmal lehet végezni - közölte a NAV.

A szerződés jelentősége

Még az ingatlanjoggal foglalkozó szakemberek véleménye is megoszlik abban a tekintetben, hogy a lakásbérleti szerződés határozott, vagy határozatlan idejű legyen, mindkét megoldásnak vannak előnyei. A határozott idejű szerződés esetében a megjelölt időpont elteltével megszűnik, és ezt követően a bérlő már birtokháborítást követ el. Ám ennek a módnak viszont az a hátránya, hogy csak rendkívüli felmondással, vagy közös megegyezéssel szüntethető meg idő előtt.

A szerződésben különösen ajánlott rendezni az olyan kérdéseket, amelyek a bérleti jogviszony megromlása, megszűnése esetén merülnek fel, automatikusan, jellegüknél fogva. Rögzíteni kell a szerződési pontokban, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő köteles a bérleményt eredeti állapotában, a berendezési és felszerelési tárgyakkal a bérbeadó birtokába visszaadni.

A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérbeadótól elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogviszony megszűnését követően az elhelyezésről maga köteles gondoskodni. A szerződés tárgyát képező bérleményre vonatkozó ideiglenes tartózkodási helyének megszüntetését igazolni köteles, mely a kaució visszafizetésének feltétele.