Retteghetnek az agrárkartellek?

Medgyesegyháza, 2015. július 14. Görögdinnyét szed egy munkás Holecz Zoltán dinnyetermelő földjén Medgyesegyháza határában 2015. július 14-én. MTI Fotó: Rosta Tibor

A versenytörvény 2015. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása révén a Gazdasági Versenyhivatal ismét saját hatáskörben alkalmazhat szankciót az agrártermékeket érintő versenykorlátozó megállapodások feltárásakor. Várható, hogy ennek eredményeként a Versenyhivatal ismét aktívabban fog vizsgálódni az mezőgazdasági szektorban – hívta fel az Origó figyelmét dr. Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott ügyvédje.

Ez megfontolásra késztetheti az agrárpiac szereplőit, amelyeknek – a kockázatok minimalizálása végett – érdemes felkészülniük a változásra – mutatott rá dr. Bassola Bálint, aki kifejtette: a történet 2012 nyarán kezdődött.

A GVH ekkor indított kartelleljárást több kiskereskedelmi lánc, valamint a Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ellen, feltételezve, hogy azok megállapodtak egymással a Magyarországon termelt görögdinnye beszerzési áraiban, másrészt pedig abban, hogy a külföldön termesztett görögdinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással dobják piacra Magyarországon.

Mivel azt a tanácskozást, amelyen a versenyjogi szempontból – a GVH szerint – aggályos kijelentések elhangzottak, az agrárminisztérium hívta össze, a jogalkotó úgy döntött, törvénymódosítást hajt végre.

Az annak idején bevezetett rendelkezések értelmében a GVH-nak a folyamatban lévő és a jövőbeni, az agrártermékeket érintő ügyekben az agrárminiszterhez kell fordulnia, aki bizonyos szempontok mentén véleményt nyilvánít abban, hogy a versenyjogi szabályok az adott ügyben alkalmazhatóak-e.

A GVH a miniszteri állásfoglalás fényében folytathatja az eljárását. A „dinnye-kartell”-ügyben – talán nem meglepő módon – a miniszter úgy találta, hogy a piaci szereplők közötti megállapodásra a versenyszabályok nem alkalmazhatóak, ezért az mentesül a kartelltilalom alól. Az ügyben ezért a GVH kénytelen volt megszüntetni a versenyfelügyeleti eljárását, és a mezőgazdasági szektorban azóta sem kezdeményezett kartelleljárást.

Mi változott szeptember elsejétől?

A mezőgazdasági szektornak a kartelltilalom alóli mentesülését komoly kritika érte: az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a bevezetett szabályozás akadályt gördít az európai uniós versenyszabályoknak az agrárszektorban történő érvényre juttatása elé. Emiatt a Bizottság európai uniós kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen.

A jogalkotó ezért kénytelen volt változtatni a 2012-ben elfogadott szabályokon – emlékeztetett a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A 2015. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezések egyértelműen lefektetik, hogy a versenyjogi tilalom megsértése – a miniszter állásfoglalásának fényében – csak olyan esetben mentesülhet a versenyjogi szankciók alól, ha a piaci szereplők közötti megállapodás kizárólag a magyar piacot érinti.

Azaz, ha a versenyjogsértés a tagállamok közötti kereskedelmet is befolyásolhatja, akkor a továbbiakban a GVH szabadon vizsgálódhat és alkalmazhatja az EU versenyjogi rendelkezései szerinti szankciókat is és akár a vállalkozáscsoport előző éves nettó árbevételének 10 százalékára rúgó kartellbírságot szabhat ki.

Egyértelmű tehát, hogy az új szabályozás nagymértékben kiterjeszti a Versenyhivatal 2012-ben erősen leszűkített mozgásterét.

Talán a fentiek kompenzálására, szeptember 1-jétől a Versenytörvénybe került az a korábban a fent említett ágazati jogszabályban létező rendelkezés, amely szerint mezőgazdasági termékek tekintetében nem állapítható meg versenyjogsértés, ha a verseny torzítása, korlátozása, vagy akadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és a jövedelem megszerzésétől az érintett piac szereplője nincs elzárva.

Forrás: MTI/Rosta Tibor

A versenyjogi tilalom alóli mentesülés feltételeinek a teljesítését az agrárpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, a GVH pedig a miniszteri álláspont ismeretében jár el.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a miniszter milyen esetekben jogosult a Versenyhivatal eljárását „leállítani”. Hangsúlyozandó azonban, hogy a miniszter ezen lehetősége nem terjed ki olyan esetekre, amikor az európai uniós versenyszabályok megsértése a tét – húzta alá dr. Bassola Bálint.

Mi várható?

A 2012. évi törvénymódosítások nyomán a Versenyhivatal teljesen leállt a mezőgazdasági szektor vizsgálatával.

A szeptember 1-jétől hatályba lépett rendelkezések azonban ismét lehetővé teszik a GVH-nak, hogy az olyan ügyekben, ahol fennállhat az európai uniós tagállamok közötti kereskedelem érintettsége (például: országos kiterjedésű piacfelosztás) és emiatt alkalmazandó az uniós versenyjog, az agrárminiszter előzetes állásfoglalása nélkül is vizsgálódjon és szabjon ki adott esetben akár a vállalatcsoport előző éves nettó árbevételének 10 százalékára rúgó kartellbírságot.

Ez várhatóan növelni fogja a Versenyhivatal vizsgálati tevékenységét az agrárszektorban. Érdemes a Versenyhivatal megnövekvő aktivitására a vállalkozásoknak és a szakmai szövetségeknek is felkészülniük.

Ennek módja lehet versenyjogi „compliance” tréningek tartása, az együttműködési megállapodások versenyjogi szempontú átvizsgálása, vagy akár belső versenyjogi audit végrehajtása is – tanácsolta végezetül a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője.