Vágólapra másolva!
Jelenleg több mint 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelynek törzstőkéje nem éri el a hárommillió forintot annak ellenére, hogy már csak három hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a törzstőkéjüket megemeljék. A törzstőke-emelés elmulasztása több százezer forintos pénzbírságot vonhat maga után – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője.
Vágólapra másolva!

Az új Polgári Törvénykönyv több lehetőséget is biztosít a törzstőke-emelés megvalósítására - fejtette ki dr. Vida Miklós. A tagoknak lehetőségük van arra, hogy a Kft. törzstőkéjét pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával emeljék, amely a társaság pénzforgalmi számlájára vagy házipénztárába történő befizetéssel lehetséges.

Ugyanakkor nem szükséges a tőkeemelés elhatározásakor a teljes pénzbeli hozzájárulást megfizetni, mert a tagok megállapodhatnak a befizetés későbbi időpontra történő elhalasztásáról.

A halasztott pénzbeli hozzájárulással történő törzstőke-emelés

A tagok a törzstőke-emelés során elhatározott pénzbeli hozzájárulás megfizetésének legkésőbbi időpontjaként a törzstőke-emelés üzleti évét követő üzleti évről szóló beszámoló elfogadását követő 3. hónapot követő 59. napot határozhatják meg – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ugyanakkor a halasztott pénzbeli hozzájárulással történő törzstőke-emelés azzal a hátránnyal jár, hogy a tag a törzsbetétjének teljes befizetéséig nem jogosult osztalékra és eddig az időpontig a be nem fizetett törzsbetét összegének erejéig felelősséggel tartozik a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért.

Azok számára, akik vállalják a halasztott befizetéssel járó hátrányokat, javasolt, hogy a halasztott tőkeemelésről szóló határozatot a 2016-os üzleti évben hozzák meg, hiszen ezzel további évet nyerhetnek – tanácsolta dr. Vida Miklós.

Harmadik személlyel szemben fennálló követelés

A halasztott pénzbeli befizetéssel történő törzstőke-emelésen kívül a tagoknak lehetősége van arra is, hogy harmadik személlyel szemben fennálló követelésüket bocsássák a társaság rendelkezésére a törzstőke-emelés elhatározásakor.

Apportként viszont csak olyan követelés szolgáltatható, amit annak adósa elismert, vagy amely jogerős bírósági határozaton alapul. Az új Polgári Törvénykönyv nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a tag a kft.-vel szemben fennálló tagi kölcsön összegét, mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsássa a társaság rendelkezésére a törzstőke-emelés elhatározásakor – mondta el a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Lehetséges az apport is

A tag nem pénzbeli hozzájárulásként követelés mellett, vagy azon kívül ingatlant, személygépkocsit, egyéb ingó vagyontárgyat, de akár a saját know-how-ját is apportálhatja a korlátolt felelősségű társaságba. A tagok az apport értékét maguk határozzák meg.

Az apport túlértékeléséből eredő különbözetet a társaság az apport rendelkezésre bocsátásától számított öt éven belül követelheti a tagjától. Azok a tagok, akik az apport szolgáltatáskori értékét tudatosan túlértékelve fogadják el, az ebből eredő károkért az apport szolgáltatójával egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben.

Ha az apport értéke nem éri el a társaság törzstőkéjének 50 százalékát, az apport rendelkezésre bocsátása elhalasztható, legfeljebb a törzstőke-emelés bejegyzését követő három évig.

A törzstőke-emelés megtörténhet új tag bevonásával is, illetve a törzstőkén felüli vagyon terhére.

Az új Polgári Törvénykönyv tehát új, innovatív módon történő tőkeemelésre is ad lehetőséget. A tudatos tervezés időt igényel, ugyanakkor még nem késő azt megkezdeni, de nem érdemes a döntést az utolsó pillanatokig halogatni – figyelmeztetett végezetül dr. Vida Miklós.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről