KRS: tőkepótlás pótbefizetés útján

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A pótbefizetésre vonatkozó szabályozás kapcsán megállapítható, hogy a jogintézményt érintő, az új Ptk.-ban megjelenő változások a pótbefizetés rugalmasabb kezelését és alkalmazását tették lehetővé a mindennapi gyakorlatban – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Penz Attila kifejtette: az új Ptk. alapján biztosított rugalmasabb keretrendszer alkalmazhatósága segített a korlátolt felelősségű társaságok, illetve részvénytársaságok mindennapi munkájában.

Lassan két év telt el azóta, hogy hatályba lépett a 2013. évi V. törvény, az új polgári kódex, amely jelentős változásokat vezetett be többek között a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozásban is.

A korábbi szabályozási koncepciót felváltó új, a jogszabálytól eltérés lehetőségét általánosságban és kifejezett tiltás hiányában megengedő (tehát diszpozitivitásra épülő) koncepció bevezetése engedi és egyben meg is követeli, hogy még az alapjaiban változatlan szabályokat, illetve jogintézményeket az új szabályozási keretek figyelembevételével és azok alapján értelmezzük, újra átgondoljuk.

Tőkepótlási lehetőségek

Tekintettel arra, hogy a Magyarországon hagyományosan és általában alkalmazott üzleti év szerint működő - azaz december 31-i fordulónappal éves mérleget készítő – vállalkozások éves beszámolóinak jóváhagyása fő szabály szerint legkésőbb május 31-ig esedékes, érdemes átgondolni, hogy az új keretek között pontosan milyen tőkepótlási lehetőségek állnak rendelkezésre, amennyiben ez szükségessé válna.

Ennek keretében a pótbefizetés intézményét, illetve annak alkalmazhatósági körét érdemes szemügyre venni – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Tőkevesztéses helyzet kapcsán az új Ptk. alapvetően nem tartalmaz új előírásokat, mind a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabály, mind pedig az egyes cégformákra vonatkozó speciális szabályok, így a korlátolt felelősségű társaságokra, valamint a részvénytársaságokra vonatkozóak is lényegében változatlanok.

Ennek megfelelően mind kft-k, mind pedig rt-k esetén abban az esetben kell a tulajdonosokat intézkedés céljából összehívni, illetve döntéshozatalukat kezdeményezni, amennyiben a társaság saját tőkéje veszteség folytán kft-k esetén a törzstőke felére, kt-k esetén az alaptőke kétharmadára csökkenne.

További eset: ha a társaság saját tőkéje a törvény által előírt minimum jegyzett tőke alá csökkent, illetve amennyiben a társaság fizetéseit megszűntette, fizetésképtelen helyzet fenyegeti, vagy vagyona a tartozásokat nem fedezi.

Részvénytársaság esetén nem említi

A szabályozási környezetet tekintve változatlan az is, hogy az új Ptk. kifejezetten a pótbefizetés elrendelésének lehetőségére vonatkozó rendelkezéseket a kft-kre, illetve a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések között tartalmaz.

Részvénytársaság esetén e lehetőséget a jogszabály továbbra sem említi (csupán általánosan mondja ki, hogy a részvényesek a fent felsorolt helyzetek esetén azok megszüntetésére alkalmas határozatot kötelesek hozni).

Egyébiránt a pótbefizetésre vonatkozó szabályozás kapcsán megállapítható, hogy a jogintézményt érintő, az új Ptk-ban megjelenő változások a gyakorlatban a pótbefizetés rugalmasabb kezelésének és alkalmazásának irányába mutatnak.

Így például, nem pénzbeli hozzájárulás formájában történő teljesítés lehetősége esetén bizonyos kérdéseket nem szükséges a létesítő okiratban, hanem elegendő a pótbefizetés elrendelő tulajdonosi határozatban rögzíteni – ismertette dr. Penz Attila.

Szempontok és előnyök

A pótbefizetés kapcsán a következő szempontokat illetve előnyöket érdemes figyelembe venni. A pótbefizetést, amennyiben az már nem szükséges, a tagok részére vissza kell fizetni, ugyanakkor a társaság által kapott pótbefizetést a saját tőke részeként (lekötött tartalékként) kell kimutatni.

Így a pótbefizetés egyszerre mutat kölcsönre illetve tőkére jellemző ismérveket, azok tulajdonosi szempontból kevésbé előnyös ismérveit nélkülözve. Például, nem kapcsolódik kamatteher a pótbefizetéshez, továbbá visszafizetési kötelezettség társul hozzá, azaz az így jutatott vagyon bizonyos feltételek esetén visszakövetelhető, mégis saját tőke részeként kerül kimutatásra.

Az új Ptk. továbbá pótbefizetés esetén is lehetővé teszi, hogy nem pénzbeli szolgáltatás útján kerüljön teljesítésre. Ennek megfelelően a pótbefizetés kellően rugalmas, továbbá gyorsabban végrehajtható és kevesebb adminisztrációs teherrel jár, mint egy tőkeemelés végrehajtása.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Sem a pótbefizetés teljesítése, sem annak visszafizetése nem igényel külön cégeljárást, könyvviteli elszámolása a pénzmozgással illetve az eszközmozgással egyidejűleg történik, szemben a tőkeemeléssel illetve tőkeleszállítással, mely esetekben a könyvviteli elszámolásra a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontjával kerülhet csak sor – emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Felmerülő kérdések

A fentiek miatt a gyakorlatban korábban is felmerülő kérdést, miszerint részvénytársaság esetén alkalmazható-e pótbefizetés tőkeinjekció szükségessége esetén, érdemes az új Ptk. keretei között is megvizsgálni.

A gyakorlatban már a 2006. évi IV. törvény (Gt.) hatálya alatt is sor került pótbefizetés alkalmazására részvénytársaságok esetén azzal, hogy míg számviteli oldalról nem, azért jogi oldalról fogalmazódtak meg aggályok és olyan álláspontok, mely szerint erre nincs, nem volt jogi lehetőség a Gt. kifejezett rendelkezésének hiányában (lásd a Gt. 245. §-ához fűzött kommentárt).

Az új Ptk. esetén ugyanakkor a rendelkezés hiánya – a kódex alapvetően diszpozitív jellegére tekintettel -– önmagában nem értelmezhető úgy, hogy a tulajdonosok (jelen esetben a részvényesek) ne állapodhatnának meg arról, hogy meghatározott feltételekkel lehetővé teszik pótbefizetés előírását, mivel ezzel szemben az új Ptk. nem állít fel korlátot.

Ilyen szabályrendszer kialakítása tehát lehetséges úgy, hogy az ne sértse a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a részvényesek kisebbségének jogait, továbbá az ilyen szabály kialakítása a társaság törvényes működése feletti felügyelet érvényesülésének akadályozása kapcsán sem vet fel aggályokat – foglalta össze végezetül dr. Penz Attila.