Egyre többen választanak valamilyen munkanélküliség biztosítást önként, vagy banki hitelük mellé, utóbbit kötelezően. Bár ez egy nagyon hasznos termék, a túlságosan leegyszerűsítő értelmezés, a legfontosabb biztosítási feltételek ismeretének hiánya könnyen csalódást, keserűséget okozhat.
A D.A.S JogSzerviz szakértői szerint ezért érdemes átgondolni a buktatókat, nem csupán azoknak, akik már megkötötték a vonatkozó biztosítást, hanem azoknak is, akik annak megkötését még csak tervezik.
Mire terjed ki a választott konstrukció?
Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a választott konstrukció pontosan mire terjed ki, mi az az élethelyzet (biztosítási esemény), amikor igénybe lehet venni. A munkaviszony ugyanis sokféle módon megszűnhet: felmondással, határozott idő lejártával, azonnali hatályú megszüntetéssel és a népszerű közös megegyezéssel.
Ezeket a legtöbben egyszerűen „felmondás”ként kezelik, holott ezek eltérő fogalmakat takarnak. A magyar munkáltatók a felmondást lehetőleg kerülik, és a számukra jogilag biztosabb, közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésre törekednek – emelték ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Csakhogy a közös megegyezés nem biztos, hogy biztosítási eseménynek számít. Létezik olyan munkanélküliség biztosítás, ahol például csak akkor fogadják el a közös megegyezést, ha annak szövegébe egy speciális mondat bekerül.
Érdemes tisztázni a részleteket
Ha ez kimarad, akkor sem fizet a biztosító, ha netán utólag a megegyezés szövegét módosítják, kiegészítik. Más konstrukciókban pedig eleve nem is szerepel térítés erre az esetre.
Ezen túlmenően nem árt előre tájékozódni arról, hogy a biztosító várakozási időt alkalmazza-e. Például, a megkötést követő hat hónapon belüli felmondás kizárják, vagy létezik-e önrészesedése a biztosítottnak, és mondjuk, mennyi idő után kezdi meg a teljesítést a biztosító?
Sokan a felmondást követő ügyintézés során szembesülnek azzal, hogy majd csak hónapokkal később számíthatnak az első kifizetésre. Addigra pedig lehet, hogy már újra munkába áll a biztosított, akkor viszont nem jogosult a biztosítási összegre.
Mire térít a biztosító?
Az sem mellékes, hogy baleseti sérülésre, rokkantságra, halál esetére hogyan és miképp térít a biztosító a sérültnek vagy az örökösöknek. Itt a baleset fogalma, a kizárt kockázatok körül alakulhat ki vita, mivel itt sem automatikus a teljesítés, komolyan megvizsgálják a szerencsétlenség okait, körülményeit.
A D.A.S. JogSzerviz szakértői elmondták: a szerződés határozza meg, hogy mi minősül balesetnek, rokkantságnak, és azt is, hogy milyen kockázatokat nem vállal el a biztosító. Ezt főként azoknak érdemes alaposan mérlegelni, akik munkakörüknél fogva nagyobb kockázatnak teszik ki magukat.