Dr. Várady Endre kifejtette, hogy az online piacon már bevett gyakorlat az úgynevezett „földrajzi blokkolás". Az interneten működő cégek ma már könnyen meg tudják határozni a honlapjukon böngésző emberek földrajzi helyzetét (például IP cím, postacím vagy bankkártya adatok alapján).
És ha az adott cég nem akar ide szállítani – ennek oka lehet akár a magas szállítási költség – akkor blokkolhatja honlapjának hozzáférését a felhasználó országából. Földrajzi blokkolásnak számít az is, ha egy cég átirányítja a külföldi felhasználót egy olyan honlapra, amelyet az adott országra alakított ki, és ahol még az is előfordulhat, hogy ugyanaz a termék, vagy szolgáltatás csak magasabb áron érhető el.
De ide tartozik az is, ha egy szolgáltató egyszerűen megtagadja a határon átnyúló megrendelés teljesítését, illetve az áruszállítást – ismertette a VJT & Partners szakértője.
Új játékszabályok az online kereskedelemben
Az EU Bizottság szerint a földrajzi blokkolás a szolgáltatók nyereségének növelése érdekében indokolatlanul különbözteti meg az egyes tagállambeli fogyasztókat. Ez pedig az „EU szabad áru és szolgáltatás áramlás" elvébe ütközik.
Az EU Bizottság felmérése szerint a szolgáltatók 63 százaléka már alkalmazott földrajzi blokkolást. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a fogyasztóknak csak hozzávetőleg 15 százaléka rendel online határon átnyúló terméket vagy szolgáltatást.
A Bizottság ezért úgy döntött, hogy tiszta vizet önt a pohárba, és megfelelő jogi mederbe tereli a földrajzi blokkolás kérdését. A rendelet néhány kivétellel (például: a szerencsejáték, a pénzügy és az egészségügy területe) a teljes online kereskedelemre vonatkozik és igen szigorú játékszabályokat fektet le.
Hozzáférés a termékhez vagy a szolgáltatáshoz
Az EU tervezet meghatározza azokat a helyzeteket, amikor nem lehet „blokkolni", vagyis semmilyen objektív körülmény nem indokolhatja, hogy a szolgáltató földrajzi vagy állampolgársági alapon megtagadja a szolgáltatás nyújtását illetve a termék értékesítését.
Például, ha egy osztrák fogyasztó Budapesten veszi át a magyar online webáruháztól a ruhát, akkor semmilyen körülmény nem indokolja a megtagadást, hiszen a szolgáltatónak nem keletkezik többlet szállítási költsége, és Ausztriában adóregisztrációs kötelezettsége sem áll fenn.
Hasonló a helyzet webszolgáltatások (például: felhő-szolgáltatás, tárhely-szolgáltatás) és fizikai helyhez kötött szolgáltatások esetében is. Az EU tervezet szerint ezekben az esetekben a termék megvétele, vagy a szolgáltatás nyújtása nem ütközhet akadályba – mutatott rá dr. Várady Endre.
Hozzáférés a honlapokhoz
A tervezet tiltja a honlapok blokkolását földrajzi vagy állampolgársági alapon. A más honlapra történő automatikus átirányítás is csak a fogyasztó hozzájárulásával lehetséges, és ekkor is biztosítani kell az eredeti honlaphoz való könnyű hozzáférést.
Ha például egy német fogyasztó egy magyar webáruház oldalára kerül, akkor nem lehet őt automatikusan átirányítani a honlap német nyelvű verziójára. Az átirányítás csak a német fogyasztó külön engedélyével lehetséges, és azt is biztosítani kell, hogy német létére a magyar nyelvű honlapon is böngészhessen.
Egységes fizetési feltételek
A tervezet szerint az online cégeknek egyforma fizetési feltételeket kell majd szabniuk az EU tagállamain belül, a vásárlók földrajzi helyzetétől és állampolgárságától függetlenül.
A szolgáltató szabadon meghatározhatja a fizetési módozatot, de itt is az a lényeg, hogy egyformán járjon el a különböző tagállambeli fogyasztókkal (például: ha a szolgáltató elfogadja a magyar fogyasztóktól a MasterCard kártyát, akkor ugyanúgy el kell fogadnia azt a német fogyasztó esetében is).
Mire számíthatnak a magyar online szolgáltatók?
A rendelet várhatóan 2017-ben lép hatályba, miután a tervezetet az EU Parlament és Tanács jóváhagyja. A tervezet szerint a rendelet hatályba lépése után a szolgáltatóknak 6 hónapjuk lesz arra, hogy a jelenlegi gyakorlatukat a rendelettel összhangba hozzák.
A rendelet közvetlenül lesz alkalmazandó Magyarországon, azaz a magyar szolgáltatóknak kötelezően be kell tartaniuk majd ezeket a szabályokat. A szabályok megszegése pedig az adott esetben bírságot is vonhat maga után.
A belföldi online szolgáltatóknak érdemes már most felülvizsgálniuk kereskedelmi gyakorlatukat, hogy felkészülten érje őket az új szabályok életbelépése – szögezte le végül a VJT & Partners szakértője.