A családi vállalkozás integritásának védelme (2. rész)

A család, a tulajdonosok és a vállalkozás életében előfordulhatnak komoly gondok is, váratlan események, gondoljunk csak egy sajnálatos halálesetre, pénzügyi nehézségekre, vagy pusztán csupán a vállalkozói kedv megszűnéséből adódó átruházási szándékra – figyelmeztet a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Korim Balázs kétrészes írásában azon jogi lehetőségeket tekinti át röviden, amelyek ezen alkalmakra vonatkozóan biztosítanak megoldást a vállalkozás kizárólag családi kézben való tartására. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője írásának első részében többek közt azokat az eseteket vizsgálta meg a gyakorló jogász szemüvegén keresztül, amikor például megbomlik a vállalkozás feletti családi kontroll.

Ilyen lehet – a teljesség igénye nélkül –, amikor valamely családtag a kezdeményezője a változásnak, hiszen például értékesíteni szeretné üzletrészét, de előfordul, hogy a feleken kívülálló ok felmerülte eredményez lépéskényszert, hiszen példának okáért valamely tag halála okán válik szükségessé a megfelelő lépések megtétele annak érdekében, hogy a tulajdonosok számára nem kívánatos személy ne válhasson a társaság tagjává.

Milyen lehetőségek vannak egy tag halála esetére?

Sajnos, számolni kell olyan élethelyzettel is, amikor az a kérdés merül fel, hogy milyen lehetőségek vannak egy tag halála esetére? – húzta alá dr. Korim Balázs.

A korábban hatályos társasági törvény lehetővé tette, hogy a társasági szerződésben a felek kizárják az üzletrésznek öröklés útján való átszállását, a jogutóddal történő elszámolás mellett. A Ptk. ettől eltérő rendelkezést alkalmaz és kimondja, hogy a tag halála esetén örököse az örökösi minőség igazolása mellett kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését.

Az ügyvezető ugyanakkor megtagadhatja az örökös bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös vagy a jogutód bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek kifizetik.

Ebből kifolyólag tehát immáron nincs lehetőség az öröklés útján való átszállás kizárására, az üzletrész a tag halálával átszáll örökösére, ám ha a tagok a társasági szerződésben erre feljogosítottak ott meghatározott személyeket, akkor azok magukhoz válthatják az érintett üzletrészt, ezáltal a vállalkozás integritása továbbra is biztosítható.

Amennyiben tehát a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok, vagy az elhunyt végrendelete alapján olyan személy válna a társaság tagjává, aki a kialakult egységet megbontaná, a társasági szerződésben erre kijelölt személyek magukhoz válthatják az adott üzletrészt.

Vételi opció a családi vállalkozás „családi jellegének" fenntartása érdekében

A családi vállalkozások számára a fentiekben körülírt biztosítékok mellett, mindenképpen megfontolandó vételi jog engedése az üzletrészeken, hiszen ezáltal a vételi joggal érintett üzletrész vonatkozásában a vételi opció jogosultja szerződésben meghatározott vételáron, egyoldalú nyilatkozattal jogosult megvásárolni az üzletrészt.

Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

A vételi opció fennállása ugyanis a Ptk. szabályozása értelmében immáron – a korábbi rendelkezésektől eltérő módon – nincs időbeli korláthoz kötve, annak nincs maximális tartama, így utolsó védvonalként szolgálva biztosíthatja a családi vállalkozás tagjainak a lehetőséget, hogy erre irányuló szándékuk esetén kizárólagosan családi kézben tartsák a vállalkozást – hangsúlyozta a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Az integritás védelme más vállalkozások számára is fontos lehet

A jelen írásban minduntalan családi vállalkozásokra utaltunk, ugyanakkor más társas vállalkozások esetében is egyértelmű és abszolút jogos igény lehet a tagi kör zártságának fenntartása és annak „megakadályozása", hogy olyan kívülállók váljanak a tagság részévé, akik jelenléte bármely okból nem kívánatos a tagok számára.

Ebből kifolyólag hangsúlyozandó, hogy bármely vállalkozás esetében alkalmazhatók e fenti szabályok – összegezte végezetül dr. Korim Balázs.