A bírósághoz a beadványokat elektronikus úton az Országos Bírósági Hivatal („OBH") honlapján közzétett űrlapok igénybevételével lehet benyújtani. Ha valamelyik űrlap módosítására kerül sor, az OBH a módosított űrlap közzétételét követően a honlapon 14 napon keresztül jelzi az űrlap megváltozásának tényét.
A módosított űrlap közzétételét követően a beadványok lejárt űrlapon nem nyújthatók be, az OBH az ilyen beadványt nem fogadja be, erről automatikus hibaüzenettel értesíti a felet. A lejárt űrlapon benyújtott kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni – hangsúlyozta a Dentons szakértője.
Amennyiben lezárul egy e-akta, de valamilyen technikai ok miatt (internetkapcsolat hiánya, áramszünet, stb.) nem tudjuk azonnal benyújtani az OBH részére, előfordulhat, hogy időközben megváltoznak az űrlapok, s a rendszer nem fogja befogadni a dokumentumot.
Annak ellenére, hogy a Pp. 394/G.§ (9) bekezdése szerint az űrlap módosításának tényéről az OBH honlapján hét nappal korábban tájékoztatást kell, hogy adjon, a cégeljárás tapasztalatai alapján célszerű, ha nem hagyjuk az utolsó pillanatra a fontos beadványok beküldését.
Az elektronikus dokumentumok hitelesítése
A 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyablakos ügyintézési pontok létrehozását írja elő a tagállamok számára annak érdekében, hogy a szolgáltatási tevékenység végzésére való jogosultsággal, valamint a szolgáltatási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos minden eljárás és alaki követelmény egyszerűen teljesíthető legyen távolról és elektronikus úton, a megfelelő egyablakos ügyintézési pontoknál és az illetékes hatóságoknál.
Az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elérhető számos online szolgáltatáshoz elektronikus azonosítás, hitelesítés és aláírás szükséges. Ez az előírás mind a bíróság vagy közigazgatási szerv által kibocsátott, mind a felek által beküldött elektronikus okiratokra vonatkozik – ismertette dr. Juhász László.
A bírósági elektronikus iratok azonosítása
A bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet (eIDAS rendelet) szerinti elektronikus bélyegzővel kell ellátnia. A bíróság által készített, elektronikus bélyegzővel ellátott irat közokiratnak minősül.
Az elektronikus aláírás
Az eIDAS rendelet 3. cikk megadja az elektronikus aláírás és bélyegzők alapfogalmait. Ezek szerint az „elektronikus aláírás" olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ.
A „fokozott biztonságú elektronikus aláírás" olyan elektronikus aláírás, amely megfelel az a 26. cikkben meghatározott követelményeknek.
A „minősített elektronikus aláírás" pedig olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
• Kizárólag az aláíróhoz köthető és alkalmas az aláíró azonosítására;
• Olyan, elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat; továbbá
• Olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető.
Elektronikus bélyegzők
Az „elektronikus bélyegző" olyan elektronikus adatok összessége, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek annak érdekében, hogy biztosítsák a kapcsolt adatok eredetét és sértetlenségét.
A „fokozott biztonságú elektronikus bélyegző" olyan elektronikus bélyegző, amely megfelel a fentebb meghatározott követelményeknek.
A „minősített elektronikus bélyegző" olyan fokozott biztonságú elektronikus bélyegző, amelyet minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus bélyegző minősített tanúsítványán alapul.
Az elektronikus bélyegző joghatása
Az elektronikus bélyegző joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, mert az elektronikus formában létezik, illetve nem felel meg a minősített elektronikus bélyegzőkre vonatkozó követelményeknek.
A minősített elektronikus bélyegzők esetében vélelmezni kell a hozzájuk kapcsolódó adatok sértetlenségét és a bélyegző megfelelő eredetét. A valamely tagállamban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus bélyegzőt valamennyi tagállamban el kell ismerni minősített elektronikus bélyegzőként.
Fokozott biztonságú elektronikus bélyegzők
A fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
• Kizárólag a bélyegző létrehozójához kötött;
• Alkalmas a bélyegző létrehozójának azonosítására;
• Olyan, elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket a bélyegző létrehozója nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga elektronikus bélyegző létrehozására használhat; valamint
• Olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyekre vonatkozik, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető.
A bíróság részére küldött elektronikus iratok azonosítása
A bíróság részére küldött okiratok esetében elsősorban azt kell tisztázni, hogy mely iratokra vonatkozik az előírás, és hogy ezeket miként kell azonosítani. A jogszabály ezekre pontos útmutatást ad.
Hogyan kell azonosítani a dokumentumot?
A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az OBH-n keresztül kell benyújtani.
Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatás útján hitelesítve kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére.
Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés
Új hitelesítési mód az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés, az úgynevezett AVDH alkalmazása. Miután ez teljesen új rendelkezés, még kevesen ismerik, de rugalmassága miatt vélhetően gyorsan el fog terjedni, és kiválthatja az elektronikus aláírások kizárólagos alkalmazását – emelte ki dr. Juhász László.
(A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat ötödik részét hamarosan közöljük – a szerk.)