Hogyan járjunk el az interneten jogsértő módon közzétett tartalom esetén?

Manapság számos üzleti vállalkozás vagy magánszemély szembesül azzal, hogy az interneten, jellemzően közösségi oldalakon feltűnik olyan szerzői jogi védelemmel vagy védjegy oltalommal bíró tartalom, amelynek közzétételéhez vagy egyéb felhasználásához jogtulajdonosként nem járult hozzá. Milyen azonnali jogi lépéseket célszerű tenni ilyen esetben? A legfontosabb tudnivalókat a Réczicza Dentons Europe LLP informatikai, média és telekommunikációs szakértője, dr. Bana Tímea ismerteti.

A Dentons szakértője szerint első lépésben meg kell vizsgálni, hogy az adott tartalom jogsértő közzétételére milyen információs társadalommal összefüggő szolgáltató közvetítésével került sor.

Az E-Kereskedelmi Irányelvet a hazai jogba átültető, az elektronikus kereskedelemről, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény (Ektv.) részletesen szabályozza az információs társadalommal összefüggő közvetítő szolgáltatók körét és felelősségét.

A szabályozás alapján az információs társadalommal összefüggő közvetítő szolgáltatóknak minősülnek az olyan szolgáltatók, amelyek szolgáltatása kizárólag technikai, automatikus és passzív természetű. Közvetítő szolgáltatónak minősülnek többek között a tárhely-szolgáltatók, amely vállalkozások a felhasználóik által biztosított információt tárolják, valamint a keresőszolgáltatók, amelyek az információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosítják a felhasználóik számára.

Ugyanakkor az ilyen szolgáltatók többsége – folyamatosan fejlesztve szolgáltatásait – adott esetben átlépheti azt a határt, ahol szolgáltatásai már nem kizárólag technikai, automatikus és semleges jellegűek, így a szolgáltatók minősítése sem minden esetben egyértelmű. Jelenlegi gyakorlat szerint az ismertebb közösségi oldalak – mint a Facebook, Twitter, LinkedIn, Youtube – közvetítő szolgáltatónak, azon belül is tárhely-szolgáltatónak minősülnek. Az Ektv. differenciáltan szabályozza a közvetítő szolgáltatók felelősségét.

A tárhely-szolgáltatók nem felelnek a szolgáltatásaikat igénybe vevő felhasználóik által biztosított információért, ha nincs tudomásuk az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sértené. Amint a fentiekről tudomást szereznek, haladéktalanul intézkednek az információ eltávolításáról – emelte ki a Dentons szakértője.

Milyen esetekben lehet közzétenni jogvédett tartalmat a jogtulajdonos engedélye nélkül? Az Ektv. kifejezetten nevesíti, hogy a szerzői jogi művek, a szomszédos jogi és védjegyjogi tartalmak esetében a jogsértő információ körébe nem tartozhat a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címe. Ezen felül a szerzői jogi törvény korlátozott esetben és számos feltétellel megenged úgynevezett szabad felhasználásokat is (tipikusan ebbe a körbe tartozik többek között a mű részletének idézése, vagy az időszerű tájékoztatás), amely esetekben a felhasználáshoz a szerző engedélye nem szükséges.

Notice and takedown eljárás

Az EU tagállamai közül Magyarország Finnországhoz és Írországhoz hasonlóan azon kevesek közé tartozik, ahol az E-Kereskedelmi Irányelv szövegszerű átvételén túl az egyes közvetítő szolgáltatók felelőssége tekintetében egy úgynevezett „értesítési-eltávolítási eljárás" (angolul „notice and takedown" néven ismert eljárás) is a harmonizált jogszabály részévé vált, megteremtve egy kvázi automatikus értesítési-eltávolítási mechanizmus lehetőségét. Hasonló megoldást tartalmaz az egyesült államokbeli Digital Millenium Copyright Act, bár az amerikai eljárás nem kizárólag szellemi alkotásokat érintő jogsértés esetén alkalmazható, hanem szélesebb körben – mutatott rá dr. Bana Tímea.

Az értesítési-eltávolítási eljárást magába foglaló szabályozás a szellemi alkotások monopóliumát élvező jogtulajdonosok és a nagyközönség információhoz való joga közti egyensúlyt hivatott megteremteni a digitális korban, amelyben a közvetítő szolgáltatók részére biztosított immunitás mindenképpen a technológiai szolgáltatóknak (így a távközlési és digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások) kedvezett, és egy komoly lépésnek számított az érdekérvényesítésben szintén erős jogosítványokkal bíró jogtulajdonosokkal (pl. hanglemezkiadókkal és filmelőállítókkal) szemben.

Ez a folyamat végeredményben elősegítette az információs társadalommal összefüggő, digitális szolgáltatások elterjedését.

Az eljárás menete

Az Ektv. lehetőséget biztosít arra, hogy a szerzői jogi jogosultak és a szerzői joggal szomszédos jogok jogosultjai (előadók, hanglemezkiadók, műsorszolgáltatók, filmelőállítók és adatbázisok tulajdonosai), valamint a kizárólagos védjegyjogosultak a jogsértés észlelésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítést küldjenek a közvetítő szolgáltatónak, amelyben pontosan és részletesen meg kell határozni, hogy az eltávolítás milyen jogokat sértő információra irányul.

A közvetítő szolgáltató az értesítés kézhezvételét követő 12 órán belül köteles az értesítésben megjelölt információt eltávolítani és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt, és egyben 3 napon belül köteles értesíteni azt az igénybe vevő felhasználót, aki a tartalmat közzétette, hogy a feltételezett jogsértés miatti eltávolítás ellen kifogással élhet (miszerint az általa közzétett tartalom nem volt jogsértő).

Amennyiben az eltávolított tartalom eredeti közzétevője 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt indokolt kifogással él az eltávolítás ellen, abban az esetben a közvetítő szolgáltató mérlegelés nélkül köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni.

A jogosult egyébként a kifogás miatt újra közzétett információ vonatkozásában az igényét – többek között – a jogsértés abbahagyására és az eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem útján érvényesítheti, vagy büntetőfeljelentést tehet.

Forrás: Bloomberg via Getty Images/2013 Chris Ratcliffe

Bár az Ektv. viszonylag részletesen kívánta rendezni az értesítési-eltávolítási eljárást, a gyakorlatban számos értelmezési probléma merült fel az értesítésekkel és a kifogásokkal kapcsolatban. Nagyobb jogtulajdonosok (kiadók, műsorszolgáltatók) rendszerint külön szerződést kötnek a jelentősebb közvetítő szolgáltatókkal, amelyben az értesítési-eltávolítási eljárás alkalmazásának mindazon részleteit rendezik, amelyekre az Ektv. nem tér ki, azonban az Ektv. szabályaitól való eltérést a törvény tiltja – utalt rá dr. Bana Tímea.

Mindenki jól jár

A közvetítő szolgáltatatók érdeke az értesítési-eltávolítási eljárás szerint eljárni, mert annak jóhiszemű követésével immunitást élveznek az érintett információ közzétételéért és az eltávolítás végrehajtásáért fennálló felelősség vonatkozásában. Más kérdés, hogy a közvetítő szolgáltató mentesülése nem zárja ki, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse.

Arra azonban mindenképp megfelelő az értesítési-eltávolítási eljárás, hogy a jogosultak rövid idő alatt viszonylag kis erőfeszítéssel eredményesen eljárjanak a jogsértő tartalom közzétételének abbahagyása érdekében, időt és költségeket megtakarítva ezzel. Ezzel párhuzamosan az értesítési-eltávolítási eljárás általában orvosolja a jogsértésekkel felmerülő jogi igényeket és eltereli a pereskedés útjáról a feleket – húzta alá végezetül a Dentons szakértője.