Dr. Gombolai Éva kifejtette: elsőként azt kell tisztázni, hogy a gyermek felmérhette-e az életkora, tájékozottsága és egyéb körülmények alapján, hogy az adott magatartásának milyen következményei lesznek, kellett-e számolnia azokkal.
Ez dönti el ugyanis, hogy a szülő, illetve a gyermek felügyeletét a károkozáskor ellátó személy köteles-e megfizetni a kárt, vagy a gyermek is felel a vagyonával, esetleg ezek a személyek közösen.
A belátási képesség kérdései
A fenti belátási képesség, amit a jog vétőképességnek nevez, nem egy adott életkorhoz kötött. Egészen kicsi gyermeknek is egyértelmű, hogy ha kaviccsal dobál egy autót, az kárt okoz. A tűz terjedési sebessége, illetve az, hogy a parázsló botok is alkalmasak tűzokozásra, még nagyobb gyermek előtt sem biztosan ismert, ahogyan azt konkrét bírói döntés is vizsgálta.
Ennek a jelentősége abban áll, hogy ha a gyermek vétőképtelen, vagyis nem mérhette fel, hogy milyen következményekkel jár az, amit tesz, akkor a gondozója felel helyette a vagyonával. Gondozó egyfelől az, akit a jogszabály annak tart, így leggyakrabban a szülő.
Emellett a tényleges felügyeletet ellátó személy is gondozónak minősül, vagyis bárki, akinek éppen a felügyeletére bízták a gyermeket. Így ha a nagynéni viszi el az óvodást kismotorozni, aki végigkaristolja egy parkoló autó ajtaját, úgy a nagynéni fizeti meg a fényezés költségeit.
A gondozó felelőssége
A gondozó mentesülhet ugyan a felelősség alól, de csak abban az esetben, ha tudja azt bizonyítani, hogy a nevelés vagy a felügyelet ellátása során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A gondozó felelőssége például, hogy a gyermek ne férhessen hozzá veszélyes eszközökhöz, vagy a közlekedése során ne veszélyeztessen másokat. Így jelentősége lehet annak, hogy az úton történő átkeléskor fogja-e a szülő a gyermek kezét, az asztalon hagyja-e az öngyújtót, mit enged a gyermeknek magával vinni az iskolába.
A felelősséget nevelési hiba is megalapozhatja. Amennyiben a szülő nem tanítja meg a gyermeknek, hogy tiszteletben kell tartani mások tulajdonát, idegen helyre nem lehet belépni, vagy a lökdösődés veszélyes, akkor is kötelezhető a kár megtérítésére, ha jelen sem volt, és a gyermek másnak a felügyeletére volt bízva. Furcsa, de így válhat vizsgálat tárgyává, hogy „jól nevelt" gyermekről van-e szó.
Vétőképes kiskorú esetén a felelősség már csak akkor áll fenn, ha a károsult tudja azt bizonyítani, hogy a felügyeletre köteles gondozó a kötelességét felróhatóan megszegte. Ebben az esetben a gondozó és a gyermek felelőssége egyetemleges, vagyis bármelyiküktől kérhető a kár megtérítése.
A közlekedési szabályokat jól ismerő, azokat korábban mindig betartó gyermek pl. ebben a körben vétőképes lesz. Az a szülő azonban nem feltétlenül mentesül a kár megfizetése alól, aki órákon keresztül semmit nem tud a gyermek holléte felől, és ez is közrehat abban, hogy a kár bekövetkezzen.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a fentiek szerint előfordulhat, hogy egy gyermek a saját vagyonával felel, ha kárt okoz? Bizony, ez így van! A vétőképes gyermek, sőt, ha a körülmények és a felek vagyoni viszonyai ezt indokolják, a vétőképtelen gyermek is felelhet a saját (például: örökölt, diákmunkával szerzett) vagyonával – hívta fel a figyelmet végezetül dr. Gombolai Éva.