Így változnak az adótörvények 2018-ban

Számos területen fontos változásokat hoznak a 2018-as adótörvények, így például az ingatlankiadásban, az internetezésben, a háziorvosi praxisokban, a szociális hozzájárulásban, a céges adókban, a lakhatási támogatásban, és a jövőben a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat.

Az ingatlant hosszú távon bérbeadóknak a jövő évtől nem kell az egymillió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetniük, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót.

Az internet áfája további 13 százalékponttal csökken, jövőre 5 százalék lesz, amely a tárca korábbi számításai szerint mintegy 22 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozásoknál.

Az orvosi praxis

A kormány szándékai szerint a betöltetlen orvosi praxisok újbóli betöltését segítheti az az új szabály, hogy nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ha a praxisát eredeti jogosultként megszerző magánszemély adja azt el.

Amennyiben az eladó a praxishoz ellenérték fejében jutott, az értékesítésből származó jövedelmét az eltelt idő függvényében csökkentheti, a szerzést követő ötödik évben pedig már nem kell adót fizetnie.

Eldőlt az is, hogy a vállalkozásoknak elég lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentkezniük, nem kell külön az önkormányzatnál. Az adóhivatal a jövőben nemcsak a bejelentkezéshez szükséges adatokat továbbítja elektronikus úton az illetékes önkormányzatnak, hanem az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást is.

Lakhatási támogatás

A munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke a jövő évtől a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett annak 60, a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40, a következő 12 hónapban pedig 15 helyett 20 százaléka lesz.

Jóváhagyták azt a változtatást is, amelynek értelmében a tanulmányaik mellett kisadózóként vállalkozó nappali tagozatos hallgatóknak 2018-tól feleannyi közterhet kell fizetniük. Az érintett diákok ugyanis főállásúnak nem minősülő kisadózónak minősülnek, ezért a jelenlegi 50 ezer forint helyett az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetniük.

Változnak az áruszállításban dolgozók napidíj-elszámolási szabályai is, így már nemcsak a bérfuvarozást végző vállalkozások gépkocsivezetői, hanem a saját árut szállító cégek munkavállalói is igazolás nélkül levonhatják majd napidíjukból az adómentesnek minősülő napidíjátalányt.

Egy az eredetileg benyújtott adócsomaghoz érkezett módosítás révén 125 millió forintról 250 millió forintra emelkedik az a bevételi határ, amelynek eléréséig a hivatásos sportolók, edzők választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást.

Forrás: Shutterstock

A parlament kiszélesítette egyes szociális ellátások jogosulti körét azzal, hogy megemelte a maximális jövedelemhatárt. Egyebek mellett a közgyógyellátási, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára emelkedik 5 százalékponttal.

Új végrehajtói integrált rendszer

Új, integrált informatikai rendszer miatt szükséges források megteremtése érdekében módosították a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályt is.

Az elfogadott törvényjavaslat rögzíti a vendégoktatói ösztöndíjprogram szabályozásának részleteit, továbbá egyszerűsítette és átláthatóbbá tette az engedélyezési eljárásokat a haditechnikai berendezések gyártásáról szóló jogszabályban.

Kata és kiva

A törvény kibővíti a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal. Emellett a fizetendő közteher mértéke - a minimálbér emelkedése ellenére – nem változik: a főállású katások havi 50 000 forintos (választásuk esetén 75 000 forintos) fizetési kötelezettségről beszélünk. Ez egyre vonzóbbá teheti kata alanyiságot.

A kisvállalati adó mértéke az idei 14 százalékról 13 százalékra csökken 2018-tól.

Szociális hozzájárulási adó

Mint ismert, 2017. január 1-jétől a foglalkoztatókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra változott, 2018. január 1-től pedig további csökkentés következik. Az ígért 20 százalék helyett még alacsonyabb szintre, 19,5 százalékra csökken majd a közteher szintje. A társaságokat terhelő bérköltség tehát - elvileg - tovább mérséklődhet.

Egészségügyi hozzájárulás

A szociális hozzájárulási adó csökkentésével párhuzamosan a százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), továbbá a kifizető által fizetendő ekho is azonos módon mérséklőd.
Az eho változása értelemszerűen kihat egyes cafeteria-juttatások után fizetendő közterhekre is: az egyes meghatározott juttatások esetében az adóterhelés 43,66 százalék helyett 40,71 százalék lehet.

Személyi jövedelemadó

A legfontosabb változás, hogy a munkáltatói adómegállapítás lehetősége 2018-tól megszűnik, de a munkáltatók már 2017. évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását. Korábban legalább 7-800 ezer dolgozó bevallása ezzel a módszerrel készült. A jövőben tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat, méghozzá önállóan, vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével.

Általános forgalmi adó

Az elfogadott csomagok áfa szempontból nem tartogatnak sok érdemi változást. Ahogyan már korábban tudni lehetett, az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára 2018. július 1-jétől csökken 1 millió forintról 100 ezer forintra. Ez összefügg azzal, hogy ekkortól kerül bevezetésre a számlázó programok valós idejű online adatszolgáltatása is.

2018. január 1-től az internet hozzáférés áfa kulcsa a jelenlegi 18 százalékról, míg az emberi fogyasztásra alkalmas hal forgalmi adó kulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökken.

Az éttermi szolgáltatások áfa kulcsa, amely 2017 januárjától 27 százalékról 18 százalékra csökkent, az 2018-tól kezdődően 5 százalékra mérséklődik. (Ezzel egyidejűleg azonban bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.)