KRS: a fizetésképtelenségi eljárás szabályai

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nincs hatással a hitelezők, vagy harmadik személyek dologi jogaira az adós olyan vagyontárgyai tekintetében, amelyek az eljárás megindításának időpontjában egy másik tagállam területén találhatók, legyen szó akár meghatározott vagyontárgyakról, akár meghatározatlan, változó összetételű vagyontárgyak összességéről – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Ha egy cég, vagy vállalkozó bármelyik tagállamban pénzügyi nehézségekbe ütközik, vagy nem tudja visszafizetni tartozását, különféle fizetésképtelenségi eljárások állnak rendelkezésére, amelyek az összes hitelező (azon felek, akikkel szemben pénztartozás áll fenn) bevonásával folynak le – fejtették ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Ha a cég megmenthető vagy életképes, az adósság átstrukturálására nyílhat lehetőség (általában a hitelezők beleegyezésének függvényében). Ha azonban a cég nem megmenthető meg kell szűntetni, fizetésképtelenségi eljárás lefolytatásra kerül sor.

A hitelezők helyzete az eljárás megindítása után

Mind a cégek, mint a vállalkozók esetében, ha bármelyik tagállamban a fizetésképtelenségi eljárást megindították, a hitelezőknek már nincs lehetőségük egyénileg érvényesíteni követeléseiket. Ennek célja az adós vagyonának védelme, valamint annak biztosítása, hogy a hitelezők egyenlő esélyekkel tudják érvényesíteni követeléseiket.

Azonban a fizetésképtelenségi eljárás megindítása nincs hatással a hitelezők vagy harmadik személyek dologi jogaira az adós olyan vagyontárgyai tekintetében, amelyek az eljárás megindításának időpontjában egy másik tagállam területén találhatók, legyen szó akár meghatározott vagyontárgyakról, akár meghatározatlan, változó összetételű vagyontárgyak összességéről.

Az uniós rendelet előírásai

Mit is jelent ez a szabály, amely az Európai Uniós (EU) 2015/848 rendeletben a fizetésképtelenségi eljárásról található?

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői szerint az említetett dologi jogok különösképpen egy vagyontárgy közvetlen, vagy közvetett elidegenítésének joga, az e vagyontárgyból származó bevételből vagy jövedelemből történő kielégítés joga, különösen zálogjog vagy jelzálogjog alapján.

Amennyiben tehát egy vállalkozás ellen az egyik tagállamban fizetésképtelenségi eljárást indított az illetékes bíróság (alapesetben a vállalkozás székhelye szerint illetékes bíróság), és a vállalkozásnak egy másik tagállam területén példaképpen egy ingatlantulajdona van és arra korábban jelzálogjogot alapítottak, akkor a jelzálogjog jogosultja a másik tagállamban folytatott fizetésképtelenségi eljárástól függetlenül érvényesítheti a dologi jogát.

Azonban figyelembe kell venni azon szabályozást is, hogy az a hitelező, akinek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően bármely módon, különösen végrehajtással, részlegesen vagy teljesen kielégítésre került egy követelése az adós egy másik tagállam területén található vagyontárgyából (az említett példa szerint az ingatlanból), az eljárást lefolytató tagállamban kirendelt fizetésképtelenségi szakértőnek (felszámoló biztos/vagyonfelügyelő) adott esetben a követelésen felül befolyt pénzösszeget ki kell adni.

Forrás: Shutterstock

Tehát, visszatérve az ingatlan példájára, amennyiben a jelzálogjog jogosult részére az ingatlan értékesítéséből a követelése kielégítésre került, úgy az ezen felüli összeget – ha van ilyen – a másik tagállamban lévő felszámoló biztos vagy vagyonfelügyelőnek ki kell adni.

Sőt ezen túlmenően, a joghatósággal rendelkező bíróság által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő gyakorolhatja az eljárás megindításának helye szerinti állam joga által ráruházott összes hatáskört egy másik tagállamban, adott esetben az ingatlan árverésén is részt vehet. Természetesen, itt az eltérő tagállami jogszabályok korlátokat is szabhatnak.

Mivel a hitelezők és bíróságok tájékoztatásának javítása és a párhuzamos fizetésképtelenségi eljárások megindításának megelőzése érdekében az uniós országok kötelesek nyilvánosan elérhető online nyilvántartásban közzétenni a határokon átnyúló fizetésképtelenségi esetekkel kapcsolatos tájékoztatást, érdemes azokba betekinteni.

Ezek a nyilvántartások az európai e-igazságügyi portálon keresztül elérhetőek és így azonnali információt tudnak arról nyújtani, hogy egy adott vállalkozás esetében, hol és mikor indítottak milyen fizetésképtelenségi eljárást – mutattak rá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.