Sokszor találkozunk azzal a gyakorlati problémával, hogy valaki egyszerűen nem vesz tudomást arról, ha hivatalos iratot kap és nem veszi azt át.
Ezt követően azonban már csak egy esetleges végrehajtási eljárás alkalmával szembesül azzal az illető, hogy vele szemben követelést hajtanak végre – fejtették ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Általános tévhit
Általános felfogás, hogy ami hivatalos iratot nem veszünk át, az nem létezik, legalábbis, ahhoz nem fűződik semmilyen következmény. Ez nem így van, különösen nem a fizetési meghagyásos eljárásokban.
Ezek az eljárások úgynevezett kis pertárgy értékű követeléseknek a kezdeti eljárásai. Ugyanis a hárommillió forintot meg nem haladó követelések igényérvényesítésének kezdő lépése ez az eljárás.
Ekkor a jogosult, azaz az igényt érvényesítő fél egy kérelmet terjeszt elő a közjegyző felé. A közjegyző – ha a kérelem tartalmazza a törvény szerinti követelményeket – akkor a kötelezett részére, általában postai úton, hivatalos postai küldeményként megküldi a fizetési meghagyást.
A kézbesítési fikció szerepe
Rossz hír, hogy amennyiben a címzett nem veszi át a fizetési meghagyást, akkor beáll egy úgynevezett kézbesítési fikció. Ugyanis, a második sikertelen kézbesítést követően kézbesítettnek tekintik az iratot.
Innentől kezd el számítódni a jogorvoslati határidő is, mely 15 naptári nap. Ezen időtartamon belül élhet ellentmondással a kötelezett, amennyiben vitatja a fizetési meghagyásban foglaltakat.
Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, úgy a fizetési meghagyás jogerőssé és bizony végrehajthatóvá válik, akár egy bírósági ítélet. A fentiekből könnyen kikövetkeztethető, hogy amiről nem veszünk tudomást, az sajnos még létezhet és bizony következményei is lehetnek.
A fentiek miatt – annak érdekében, hogy időben lehessen fellépni a támasztott követelésekkel szemben – mindenképp javasolt figyelmet fordítani a számunkra kézbesítendő hivatalos iratokra – mutattak rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.