A peres eljárási határidők nem szünetelnek a rendkívüli ítélkezési szünetben sem

A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői nyomatékosan felhívják a figyelmét mindenkinek, hogy jelenleg a peres eljárási határidők nem szünetelnek, ezért azok elmulasztása miatt a bíróságok alkalmazni fogják a jogkövetkezményeket. Mindezek okán az is javasolt a jelenlegi helyzetben, hogy az emberek a jogvitás ügyeikben telefonon, interneten konzultáljanak az ügyvédekkel.

Közismert, hogy a koronavírus miatt a magyar kormány veszélyhelyzetet rendelt el. Ennek alapján számos intézkedést, amelyet törvény szabályoz, ideiglenes hatállyal rendelettel is jogosult szabályozni.

Az egyik ilyen rendkívüli intézkedése volt az, hogy a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ában elrendelte a rendkívüli ítélkezési szünetet, azonban tartalommal azt nem töltötte ki – hívták fel az Origó figyelmét a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői.

Laikusként ebből mindenki arra következtetett, hogy a Polgári Perrendtartásban ítélkezési szünetként meghatározottak alkalmazandók rendkívüli ítélkezési szünet tartalma alatt is – tehát az, hogy az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az ítélkezési szünet tartalma, valamint a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le.

A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői kiemelték: ez nem így van.

A Polgári Perrendtartás azonban fentiek mellett meghatározza azt, hogy az ítélkezési szünet csak minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka, így a határidőkre vonatkozó fenti szabályok is csak ezen időszakokra vonatkoznak, tehát a rendkívüli ítélkezési szünet tartamára nem.

Fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a kormány kedvezni akart a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésével, azonban a fogalmat tartalommal nem töltötte ki, ekként a rendkívüli ítélkezési szünet tartalmának meghatározása az Országos Bíróági Hivatal Elnökére hárult.

A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői megjegyezték: az OBH Elnökének határozatai a peres felekre nem kötelezőek azonban a bíróságoknak igazodnia kell hozzá, ekként az alább bemutatásra kerülő határozatok mégis csak kihatással bírnak a perben állókra.

Az OBH Elnöke a rendkívüli ítélkezési szünetre vonatkozó a peres felek perbeli jogaira is kiható érdemi határozata a 39.SZ./2020. (III. 18.) OBHE határozattal módosított a 37/2020. (III.17.) OBHE határozat.

Alapvetően rögzíteni szükséges azt, hogy a bíróságok többféle ügyszakban működnek, így polgári-civilisztikai, büntető stb., melyből jelen cikkben a polgári ügyszakban alkalmazandó ideiglenes szabályok kerülnek bemutatásra, mivel vélhetően/remélhetőleg honfitársaink nagyobb számát érintik az ilyen típusú ügyek, mint a büntetőjogi ügyek.

Minden intézkedés megtehető, amely nem igényel tárgyalást

A civilisztikai ügyszakban a bíróságok a rendkívüli ítélkezési szünet ideje alatt alapvetően minden olyan intézkedést megtehetnek, amely nem igényli tárgyalás tartását.

Tehát a bíróságok jogosultak különösen a keretlevél visszautasítására, kereset közlésére, hiánypótlási felhívás kibocsátására, ideiglenes intézkedés meghozatalára, végrehajtás felfüggesztése tárgyában dönteni, alkalmazni az írásbeli ellenkérelem elmulasztása következményeit, perfelvételi szakban a perfelvételi tárgyalás kivételével bármely eljárási cselekményt foganatosítani, érdemi tárgyalás szakban a tárgyalást nem érintő eljárási cselekményeket megtenni, illetve a fellebbezéseket elbírálni, amennyiben az nem igényli tárgyalás tartását.

Ezeken kívül elmondható, hogy a bíróságok jogosultak és kötelesek minden olyan intézkedést megtenni, amelyeket egyébként is soron kívül, vagy sürgős esetben el kell intézniük.

Fentiekből leszűrhető az, hogy amennyiben jogszabály vagy bíróság határozata a peres feleknek valamely határidőt megszab, azt a peres feleknek – legalábbis a jelenlegi állás szerint – a rendkívüli ítélkezési szünet alatt is meg kell tennie. A hivatkozott intézkedések közül is kiemelendő, a bíróságok azon feladata, hogy alkalmazzák az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának következményeit.

Fotó: Szabó Balázs [origo]

Főszabály szerint a keresetlevél alperes általi átvételét követően az alperesnek 45 napja van az az érdemi védekezése előterjesztésére, amennyiben ezt elmulasztja a bíróság bírósági meghagyással marasztalja a kereset szerint alperest, így a felperes tárgyalás nélkül is megnyerte az ügyet. Természetesen a bírósági meghagyással szemben is van jogorvoslat, de a legjobb és legolcsóbb megoldás ezt elkerülni.

A peres eljárási határidők nem szünetelnek

Fentiek miatt nyomatékosan a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői nyomatékosan felhívják a figyelmét mindenkinek, hogy jelenleg a peres eljárási határidők nem szünetelnek, ekként azok elmulasztása miatt a bíróságok alkalmazni fogják a jogkövetkezményeket.

Vagyis, bátran állítható, hogy a miként a bíróságok, úgy az ügyvédek sem pihennek a rendkívüli ítélkezési szünet alatt, így jogvitás ügyeikkel a jelenlegi helyzetben is javasolt, hogy keressék fel ügyvédjeiket.

Bízunk egyébként abban, hogy Magyarország kormánya hamarosan a peres határidőkre vonatkozóan is rendeletet alkot, amely rendezi a fent bemutatott helyzetet – hangsúlyozták végezetül a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői.