Mi a teendő eltűnt okmányok esetén?

E személyi, elektronikus személyi igazolvány
Budapest, 2016. január 11. Elektronikus személyazonosító igazolványt tart kezében tulajdonosa az első új típusú okmány átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában 2016. január 11-én. Az okmányt elektronikus aláírásra is lehet használni, valamint az a TAJ-kártya és az adóazonosító igazolvány funkcióit is ellátja. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
A közösségi média felületein szinte minden nap találkozhatunk olyan segítségkérő bejegyzésekkel, amelyek arról szólnak, hogy az illető elhagyta vagy épp ellopták tőle személyes okmányait. Szerencsésnek mondható eset, hogyha az iratok pár napon belül visszakerülnek eredeti tulajdonosához, sajnos az esetek többségében azonban nincs más megoldás, mint pótolni azokat – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

Amennyiben felmerül bennünk a gyanú, hogy iratainkat nem elhagytuk, hanem ellopták azokat, a visszaélések elkerülése érdekében mindenképpen érdemes ismeretlen elkövető ellen feljelentést tenni a rendőrségen – hangsúlyozta dr. Bálint Boglárka.

Okmányaink pótlását mindenképpen érdemes a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kezdeni.

Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült, megrongálódott vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely járási hivatalnál, a kijelölt kormányhivatalnál vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni.

A személyazonosító igazolvány pótlása ma már mind elvesztés, mind eltulajdonítás esetén illetékmentes.

Kiállításához ugyanakkor más dokumentummal, például érvényes útlevéllel vagy születési anyakönyvi kivonattal kell igazolnia az igénylőnek személyazonosságát.

A lakcímkártya pótlását szintén a járási (kerületi) hivatalban lehet kérvényezni. A pótlást kitöltött lakcímbejelentő lappal lehet kérelmezni, melyet a szállásadónak és a bejelentésre kötelezettnek saját kezűleg alá kell írnia.

Bérelt ingatlanban élők esetén fontos, hogy nincs szükség a szállásadó általi hozzájárulásra, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja.

Vagy, ha a szállásadó a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen hozzájárult. Ennek alapján tehát a két tanúval aláírt bérleti szerződés, avagy a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés esetén nem szükséges a szállásadó, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása. A lakcímkártya pótlása szintén illetékmentes, azt általában a helyszínen el is készítik az igénylő számára.

Vezetői engedélyünk pótlását szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, valamint a kormányablakoknál, illetve a Belügyminisztériumnál lehet kezdeményezni.

A jogosítvány pótlása ugyanakkor csak akkor díjmentes, hogyha azt eltulajdonították, elvesztés esetén az okmány pótlásáért négyezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az eltulajdonítás tényét természetesen igazolni szükséges, feljelentés esetén a rendőrségi jegyzőkönyv alkalmas lehet ennek igazolására. Fontos, hogy eltulajdonítás miatti pótlásának csak minősül, ha az új vezetői engedély kizárólag az okmányazonosító és a kiállítási dátumra vonatkozó adatában tér el az előző okmánytól.

Abban az esetben, ha az eltulajdonított vezetői engedély helyett kiállításra kerülő új vezetői engedély más adatában is eltér (például: kategória bővítés, kategória érvényességi idő megváltozása, névváltozás esetén) az előzőtől, úgy az eljárást már nem pótlásnak, hanem cserének kell tekinteni.

Ebből következik az is, hogy a vezetői engedély eltulajdonítás miatti pótlása csak abban az esetben illetékmentes, ha az új vezetői engedély az okmányazonosító és kiállítási dátumra vonatkozó adatok kivételével az előző vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal kerül kiállításra. Egyéb adatváltozás esetén az eljárás már cserének tekintendő, és illetékköteles.

A Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (TAJ-számot) tartalmazó okmány pótlását bármely fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró főosztályánál, illetve osztályánál lehet kezdeményezni. Az igénylés során személyazonosságunkat igazolni szükséges, a születési anyakönyvi kivonatot ebben az esetben is elfogadják.

Az eljárás igazgatási szolgáltatási díj köteles, kivétel a eltulajdonított TAJ kártya pótlása.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke háromezer forint. A TAJ kártyát a szolgáltatási díj megfizetése igazolása után azonnal kézhez kapjuk.

Az adókártya pótlása a NAV feladatkörébe tartozó eljárás, azt a NAV honlapjáról is letölthető T34-es nyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni. Az adatlap benyújtható elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül, vagy papíron – akár személyesen, akár postázva – az ország bármely NAV ügyfélszolgálatán vagy a Kormányablakokban működő NAV-ablakokban.

Az okmány pótlása eltulajdonítás esetén díjmentes, elvesztés esetén azonban a pótlásért háromezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A NAV az igényléstől számított 15 napon belül elkészíti és postázza az adókártyát, de szükség esetén az adóazonosító jelről igazolást állít ki, ami helyettesíti az adókártyát mindaddig, amíg azt meg nem kapja az igénylő.

Mint látható, sajnos okmányaink pótlása igen sok ügyintézéssel jár. Elvesztés esetén ráadásul még a megfizetendő igazgatási szolgáltatási díjat is ki kell fizetnünk. Érdemes ezért megfogadni azt a jó tanácsot, miszerint ne tartsuk egy helyen okmányainkat, illetve mindig csak azokat vigyük magunkkal, amelyeket feltétlenül muszáj – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

das.hu

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!