Eljárási rend változása a Földforgalmi törvény kapcsán (1. rész)

Mindenki traktort vagy kombájnt akar

2010 után a jogalkotó sorra alkotta újra a korábbi, akár több évtizedes törvényeket, így azOrszággyűlés többek között létrehozta például az új Polgári Törvénykönyvet és az új BüntetőTörvénykönyvet, valamint jelen cikk tárgyát képező Mező- és erdőgazdasági földek forgalmárólszóló törvényt, amely a köztudatban, mint „Földtörvény" van jelen. Az új törvényekhatálybalépését követően azonban sokszor kiderül, hogy egyes pontjai a gyakorlatbanmegnehezítik az adott eljárási folyamatot, így szükséges a törvények módosítása. Az eljárási rendváltozásával kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket az Újváry és Társai Ügyvédi Társulásszakértői ismertetik. A Földforgalmi törvénnyel kapcsolatos többrészes írás első részét olvashatják.

A Földtörvény hatálybalépésével bevezetésre került, hogy az adásvételi szerződések, valamint a
haszonbérleti szerződések megkötését követően a szerződéseket hirdetmény útján közzé kell tenni
az illetékes polgármesteri hivatalnál, valamint a kormányzati portálon.

Ezt követően pedig a szerződést továbbítani kellett az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervhez
jóváhagyás céljából.

A probléma ezzel az eljárásrenddel az volt, hogy a szerződések csak a hirdetményi közlést követően
kerültek megvizsgálásra a mezőgazdasági igazgatási szerv által, erre a pillanatra pedig akár a
szerződés megkötését követő három hónap elteltét követően kerülhetett sor.

Mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés megvizsgálása során azt vizsgálja, hogy a szerződés
tartalmazza-e a kötelező tartalmi elemeket, valamint például, hogy a szerződés nem irányul-e
jogszabály kikerülésére.

Gyakran előfordult, hogy több hónapnyi bizalommal teli várakozás után a szerződést a
mezőgazdasági igazgatási szerv elutasította, és a feleknek elölről kellett kezdeniük az egész eljárást.

Egy elutasítás bizonytalanságot ébreszthetett a vevő személyében, ha ugyanis a felek úgy számoltak a
határidőkkel, hogy a folyamat még a tavaszi munkálatok megkezdése előtt sikeresen befejeződik,
akkor a vevő úgy tervezte meg a gazdasága működését, hogy számolt az új terület beművelésével, így
megvette a szükséges vetőmagot, műtrágyát stb., vagy akár el is kezdhette a tavaszi
földmunkálatokat az adott területen.

Forrás: AFP/Julian Stratenschulte

Azonban, ha újból meg kell indítani a folyamatot, akkor a pozitív végeredmény jó esetben a
betakarítási időszak végére valósulhat meg., így lehet, hogy a vevő nem tudta beművelni a földet,
hanem az eladónak kellett még ezt elvégezni.

A jogalkotó ezt a folyamatot szabályozta újra, így 2022. január 1. napjától kezdve a szerződés
megkötését követően azt nem az illetékes polgármesteri hivatal jegyzőjéhez kell benyújtani, hanem a
területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervhez, akik előzetesen megvizsgálják, hogy a
szerződés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így egy esetleges megtagadás nem több hónappal
később derül ki, hanem „csupán" pár héttel a megkötést követően.

Amennyiben a szerződés jóváhagyásra kerül, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv továbbítja azt az
illetékes jegyző részére, aki pedig intézkedik a hirdetményi közzététel iránt.

Tehát megfordításra került a folyamat, amely nem azt jelenti, hogy nem kell várakozni – pusztán azt,
hogy tartalmi hiba, vagy jóváhagyás megtagadása nem eredményezi a teljes folyamat elölről kezdését
– hangsúlyozták végezetül az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás szakértői.

(A többrészes sorozat következő részét hamarosan közöljük – a szerk.)