Egyetemlegesség vége – a végrehajtási költségek

Sokan ismerik azt a szót, hogy az adósok (kötelezettek) felelőssége a követelés teljesítéséért egyetemleges. Ez azt jelenti, hogy a jogosult bármikor, bármely kötelezettől a teljes követelés kifizetését kérheti. Ugyanakkor van egy pont, ahol a kötelezettek egyetemlegessége véget ér, és ez a pont pedig a végrehajtási eljárás költségeinél található. Vigyázat, nem a végrehajtási eljárásban érvényesítendő követelésre, hanem csak az eljárás költségeire igaz a fenti állítás. A D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti a jogi környezetet.

Vegyünk egy átlagos példát egyetemlegesség esetére: hiába vagyunk ketten kötelezettjei egy kétmilliós követelésnek, nem csak a felét, hanem a teljes összeget követelheti tőlem a jogosult – fejtette ki dr. Schiffer Zsolt.

Aztán majd a másik kötelezettel elszámolok, és tőle követelhetem a milliómat, ha kifizettem a teljes összeget. De a jogosultat nem érdekli, hogy melyik adóstól kapja meg a pénzt.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a követelést jogi úton érvényesítik, és egy perben a két alperesnek fizetési kötelezettséget állapít meg a bíróság. A perrel felmerült költségeket a kötelezettek egyetemlegesen viselik (pl. kirendelt szakértő, felperes által előlegezett illeték, ügyvédi költségek).

A végrehajtási eljárásban a végrehajtó bármely egyetemleges adóstól a teljes követelést levonhatja, a felmerült perköltségekkel együtt. Ugyanakkor a végrehajtási eljárás költségeinél már más a helyzet. Ugyanis itt mindkét adóssal szemben külön-külön végrehajtási eljárás indul.

Tehát ilyenkor két külön végrehajtási eljárás indul, azért, mert a végrehajtandó követelésnek két adósa van. A végrehajtási költségek pedig valamennyi végrehajtási eljárásban külön érvényesítendőek és az adott eljárás adósa köteles azt megfizetni.

Márpedig, ha két adóssal szemben egy alapeljárásból eredően, két külön végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor annak költségeit összevonni, egy adóson követelni nem lehet.

A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló rendelet így rendelkezik:
A munkadíjat minden végrehajtási ügyben külön kell megállapítani, ez irányadó az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárásokra is.

Mindez nem csak a végrehajtó munkadíjára, hanem a készkiadásaira, költségeire is igaz. A végrehajtó készkiadásainak felszámítása körében a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az adóstól nem követelhető az adóstársával szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásban felmerült költségek megfizetése.

Mindez miért van így?

Miért nem követelhető egyik adós végrehajtási eljárás során felmerült költsége a másik adóson, ha egészen a végrehajtásig a perköltség egyetemlegesen terheli őket? Miben más a végrehajtás?

Nos, mivel az egyetemleges adósok bármelyike peren kívül teljesíthetne, de nem teszi, ezért a fizetési meghagyásra, vagy perre mind okot adnak, amennyiben nem fizetnek rendesen. Ezért ezen költségek minden kötelezettet terhelnek. De a végrehajtásban – mivel ott kényszerrel is élhet a végrehajtó – már más a helyzet.

Forrás: Shutterstock

Az nyilvánvaló, hogy semmiképp nem érvényesíthető, egy nem – vagy nem megfelelően – teljesítő adós eljárásának költsége a másik végrehajtási eljárásban szereplő adóson, aki a teljes tartozását (beleértve az ellene folyó végrehajtási eljárásban felmerülő költségeket is) megfizette.

Tegyük fel, hogy az egyik adós a végrehajtás során rendesen teljesít, szépen megfizeti a követelést, vagy a végrehajtó pikkpakk letiltja tőle. Ha az adós, ha azonnal elkezd törleszteni, vagy egyből levonják tőle a követelést, akkor a végrehajtó vagy szünetelést rendel el, vagy be is tudja fejezni az eljárást. Költség alig merül fel.

Ezzel szemben a másik adós bujkál, és ügygondnok kirendeléssel, sikertelen árveréssel, helyszíni eljárásokkal tarkított végrehajtási eljárása rendkívül költséges. Akár még az is előfordulhat, hogy az adós akarna teljesíteni, de még végrehajtási kényszer útján sem tud, mert nincs sem ingó, sem ingatlan vagyona, és a fizetése pedig rendkívül alacsony.

Az első adós tehát aránytalanul nehezebb helyzetben lenne, ha nem csak a saját eljárásának költségeit kellene megtérítenie, hanem a másik adós eljárásának költségeit is. A rendesen teljesítő adós nem tehet arról, hogy adóstársa vagyontalan, vagy esetleg kifejezetten rosszhiszeműen kivonta magát az eljárás alól.

Az adós helyzetét tehát nem teheti terhesebbé, nem növelheti a fizetési kötelezettségét az, hogy másik végrehajtási eljárásban, másik adós milyen magatartást tanúsított, és amiatt milyen költségek keletkeztek.

Egyetemlegesség – összefoglalva

Az egyetemleges kötelezettek a teljes követelésért helytállnak, és ha ezt nem teszik meg, akkor az ebből eredő pernek a költségeit is közösen fogják viselni. De a végrehajtási eljárás már adósonként külön-külön indul velük szemben, és annak költségei már az adós magatartásától, teljesítő képességétől is függenek. Ezért egyik adóson a másik adós végrehajtási költségeit nem lehet behajtani.

https://das.hu/