Mi a különbség meghatalmazás és megbízás között?

A hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredik a megbízás és a meghatalmazás fogalma. Sokan nem is tudják, hogy e két jogi fogalom között igen jelentős különbség van, egyáltalán nem azt takarja mindkét szó. Éppen ezért magánszemélyként eljárva sem mindegy, hogy valaki meghatalmazást ad számunkra valamilyen ügyben, vagy éppen megbíz valamilyen ügy ellátásával. A D.A.S. JogSzerviz szakértője világítja meg a különbségeket.

A meghatalmazás egy egyoldalú jognyilatkozat, ami képviseleti jogot hoz létre – mutatott rá dr. Bálint Boglárka.

A meghatalmazással tehát feljogosítunk egy másik személyt (a meghatalmazottat) arra, hogy nevünkben és helyettünk valamit tegyen, vagy éppen ne tegyen, tehát, hogy nevünkben nyilatkozzon, minket képviseljen.

A meghatalmazott számára azonban a meghatalmazás nem jelent kötelezettséget, pusztán a meghatalmazásból nem következik az, hogy a meghatalmazott köteles is eljárni. Ha meghatalmazást adunk egy családtagunknak például arra, hogy valamelyik hatóság előtt helyettünk eljárjon, úgy ez nem jelenti azt, hogy köteles is eljárni.

A meghatalmazással pusztán annak lehetőségét teremtjük meg, hogy helyettünk, nevünkben tegyen nyilatkozatot a hatóság előtt.

A meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat, így azt főszabály szerint a meghatalmazottnak nem kell aláírásával elfogadnia. Ez alól természetesen vannak kivételek, ilyen kivétel például az ügyvédi meghatalmazás, amelyet az ügyvédnek el kell fogadnia, tehát az ügyvéd aláírásának is kell rajta szerepelnie.

Amennyiben viszont a meghatalmazás elfogadását nem teszi kötelező jogszabály, úgy azon a meghatalmazott aláírásának nem kell szerepelnie.

A mindennapi életben gyakran szembesülhetünk azzal, hogy bizonyos hivatalok, vagy szolgáltatók ragaszkodnak ahhoz, hogy a meghatalmazást az általuk használt formanyomtatványon mutassa be a meghatalmazott.

Ennek azonban a legtöbb esetben nincs jogszabályi alapja, így el kellene fogadniuk a meghatalmazást akkor is, hogyha a meghatalmazott nem azon mutatja be meghatalmazását, ám az tartalmazza a meghatalmazás szükséges elemeit.

A meghatalmazásnak mindenképp tartalmaznia kell a meghatalmazó és meghatalmazott személy adatait, azt, hogy a meghatalmazás milyen nyilatkozatok megtételére, milyen ügyre szól, valamint azt is, hogy ki a meghatalmazás címzettje, vagyis a meghatalmazott ki előtt, hol láthatja el a képviseletet. A meghatalmazás szólhat határozott vagy határozatlan időre is.

Előfordulhat az is, hogy olyan meghatalmazásra van szükségünk, amely a meghatalmazottat több, előre pontosan meg nem határozható ügyben való eljárásra jogosítja fel. Ezt nevezik általános meghatalmazásnak, amelynek azonban eltérő szabályai vannak.

Az általános meghatalmazás legfeljebb öt évre szólhat és azt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan lesz érvényes.

És akkor mi a megbízás?

A meghatalmazással szemben a megbízás egy szerződés, vagyis két személy közötti megállapodás, melynek létrejöttéhez mindkét fél egyező akaratnyilvánítására van szükség. A megbízási szerződés azonban önmagában nem biztosít képviseleti jogot. A megbízási szerződés a megbízó és a megbízott közötti jogviszonyról szól, annak részleteit tartalmazza.

Ha például megbízunk egy ügyvédet azzal, hogy egy ingatlan adásvételi szerződést szövegezzen meg, készítsen el számunkra, úgy az nem jelenti azt, hogy a szerződést helyettünk alá is írhatja. Ehhez hasonlóan egy megbízási szerződés nem lesz alkalmas arra, hogy családtagunk valamely hatóság előtt helyettünk és nevünkben eljárjon, ehhez meghatalmazásra is szüksége van.

Azonban a jogszabályaink azt is rögzítik, hogy ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.

Forrás: Shutterstock

Ezzel a szabállyal elkerülhető, hogy olyan esetekben is külön meghatalmazást kelljen készíteni, ahol már a szerződés alapján kívülállók számára is egyértelmű, hogy annak teljesítéséhez jognyilatkozat megtétele szükséges, azaz a felek akarata szükségképpen kiterjedt a megbízott meghatalmazására is.

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

Jelenleg hatályos jogszabályaink azonban ismerik az ingyenes megbízási szerződést is, ahol ugyan megbízási díj nem jár a megbízottnak, azonban felmerülő költségeit köteles a megbízott megtéríteni.

Összefoglalás

A meghatalmazás és a megbízás tehát alapvetően két, egymástól elkülönülő jogintézmény. A meghatalmazás képviseleti jogot biztosít a meghatalmazott számára, míg a megbízási szerződés nem feltétlenül jelent egyben képviseleti jogosultságot is.

A két jogintézmény közötti különbséggel pedig érdemes tisztában lenni, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy valamire meghatalmaznak minket, vagy valamire megbízást kapunk.

https://das.hu/