Nem adják ki egy káresemény, szabálysértés biztonsági kamera felvételét? Mutatjuk, mit tehetünk?

Gyakran előfordul, hogy egy káreseményt, szabálysértést, vagy bármilyen egyéb helyzetet biztonsági kamera felvételével lehetne bizonyítani. Nem kell nagy dologra gondolni, képzeljük el, hogy valaki a parkolóban meghúzza az autónkat, és otthagy, mint az a bizonyos eb a... Nos ilyenkor mit tehetünk?

Könnyebb a helyzet akkor, ha szabálysértésről vagy bűncselekményről van szó (pl. valaki betörte a kocsi ablakát, meglopott minket stb.) mert feljelentést teszünk, a rendőrség kikéri a felvételeket, és vagy be tudja azonosítani az illetőt, vagy nem. De mi van akkor, ha pl. koccantunk, de nem tudjuk bizonyítani, hogyan történt, vagy a parkolóban meghúzták a kocsinkat egy ismeretlen autóval.

Megoldás ideális esetben: A parkoló üzemeltetőjétől kikérjük a felvételeket, amin látható a károkozó rendszáma, rendőrt hívunk jegyzőkönyvet vetetünk fel, és a másik fél biztosítójánál már is tudjuk bizonyítani, hogy a biztosított gépjármű kárt okozott nekünk. Ha nincs biztosítása, akkor a MABISZ helytáll az okozott kárét. Nade mi van akkor, ha az üzemeltető megtagadja a kamerafelvétel kiadását?

A probléma itt kezdődik, mert a MABISZ akkor fizet, ha a károkozónak nem volt biztosítása, de ismeretlen autóra nem. Miért szokták megtagadni a kamerafelvételek kiadását? Nos azért, mert

régen úgy szólt a szabály, hogy csak hatósági, rendőrségi, vagy bírósági megkeresésre adják ki. Hangsúlyozzuk: RÉGEN!

Ugyanis jött a GDPR, ami kimondja, hogy minden érintettnek joga van a róla tárolt adatokat megismerni, azokról (beleértve a hang és képfelvételeket is) másolatot kérni.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (ismertebb nevén GDPR) 6. cikke az alábbiakat mondja ki.

A személyes adatok kezelése megvalósulhat akkor, ha adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Ez alapján logikus, hogy ha valakinek érdeke fűződik a felvételekhez, az kikérheti azokat. Ezt tartalmazza a GDPR 15. cikke is. Ez a cikk az érintett hozzáférési joga körében új jogosultságot is nevesít, mégpedig a másolat kiadásához való jogot. Erre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több eljárásában is eljárásban is rámutat.

Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait.

Vagyis arra hivatkozással nem tagadhatják meg a felvételek kiadását, hogy azon mások arcképe látható. Takarják ki szépen (hogy ne sérüljön mások joga) és adják ki a felvételt, amin a balest, koccanás, káresemény látszik.

A NAIH több esetben is megállapította, hogy a másolat kiadásához való jog gyakorlásához nem támaszt többletkövetelményeket, az feltétel nélkül gyakorolható, tehát az érintettnek nem kell igazolnia a másolat kiadásához való jogos érdekét, illetve nem kell indokolnia, hogy mi okból kíván élni ezzel a jogával.

Volt olyan eljárás, ahol a hatóság külön kiemelte, hogy korábban az élet- és vagyonvédelmi célból telepített kamerarendszerek üzemeltetésére irányadó jogszabály a felvételeknek a zárolásáról rendelkezett (az érintett érdekeinek védelmében) de sajnos bírósági vagy hatósági megkereséshez kötötte a kamerafelvételeknek vagy azok másolatának kiadását.

A Hatóság ennek kapcsán megállapította, hogy az általános adatvédelmi rendelet a másolat kiadásához való jog gyakorlásához nem támaszt többletkövetelményeket, az feltétel nélkül gyakorolható, tehát az érintettnek nem kell igazolnia a másolat kiadásához való jogos érdekét, illetve nem kell indokolnia, hogy mi okból kíván élni ezzel a jogával."

A hozzáférési jog – ideértve a másolat kiadásához való jogot – gyakorlására vonatkozó kérelem kizárólag akkor tagadható meg, ha a kérelem megalapozatlan vagy túlzó. Tehát csak akkor tagadható meg a másolat kiadása iránti kérelem, ha valaki nem érintett (pl. nincs a felvételen) vagy valaki visszaélésszerűen, jár el, és irreálisan sok adat, felvétel kiadását kéri. További korlátozásokat nem tartalmaz sem a GDPR 15. cikke, sem az Infotv. nem tartalmaz.

Hívjuk fel tehát a régi rossz berögződés alapján a felvétel kiadását megtagadó üzemeltetők figyelmét, hogy

a GDPR bevezetésével a korábbi gyakorlat is megváltozott, mivel a hatályos jogszabályok megváltoztak.

Az az álláspont, miszerint a felvételeket csak bírósági vagy hatósági megkeresésre lehet kiadni, egy korábbi jogszabály alapján alakult ki, és már nem helytálló.

Reméljük, az adatvédelmi tájékoztatók elterjedésével ez a korlátozó gyakorlat, ami időnként lehetetlenné tette jogos érdekeink védelmét, meg fog szűnni, és a nem is annyira új szabályozás pár éven belül átmegy a köztudatba.

dr. Schiffer Zsolt