Azóta persze már jóval tudatosabb vagyok a szeretetcsomag összeállításban. Ehhez a nagy jótékonysági akciók szervezői támpontokat is adnak. Itt van például az idén éppen 10. születésnapját ünneplő Cipősdoboz akció. A Baptista Szeretetszolgálat 2004-ben indította el, Tízezer gyermek karácsonya címmel. Ez volt az első ilyen kezdeményezés Magyarországon.
A mozgalom alapítója viszont állítólag egy angol nagymama volt, aki a háború után megsajnálta a nélkülöző gyerekeket, és cipősdobozba csomagolt mindenféle jót nekik. Ebből lett később a határokon átívelő Operation Christmas Child elnevezésű program, amelynek alapgondolata, hogy gyerekek vagy egész családok készítsenek ajándékot a rászorulók számára. Ma már minden megyében, és a főváros minden kerületében vannak gyűjtőpontok, ahol le lehet adni a csomagokat.
A Baptista Szeretetszolgálat szerint az, aminek a saját gyerekünk is örülne. Félfül elajándékozása tehát utólag is jó ötletnek tűnik, igaz, amikor megváltam tőle, még nem volt Cipősdoboz akció. Azt azért érdemes előre eldönteni, hogy hány év körüli gyereknek szánjuk a dobozt. De utána mindent bele: kisautót, babát, plüssállatot, labdát, játék ékszereket, hajgumit, képeskönyvet. Ha a mi gyerekeink már kinőtték, itt a lehetőség, hogy továbbadjuk a korábban a legtöbb szülőt őrületbe kergető, berregő, fülsiketítően visító, világító játékcsodákat.
Barátnőm gyerekeinél például egy időben a zenélő-tekergő kígyó volt a sláger. Egy ideig napi 24 órában szólt a belőle jövő, pofonegyszerű hangsorra épülő, éppen ezért végtelenül idegesítő dalocska. Mondanom sem kell, hogy a megunt kígyó első adandó alkalommal landolt a cipősdobozban. Mindenesetre, ha ilyen játékot csomagolunk, akkor mellé extra elemet is tegyünk. Persze hasznos dolgokat is válogathatunk: tollakat, ceruzákat, zsírkrétát vagy kifestőt, esetleg számológépet.
Amiből pedig a rászorulóknak sosem lehet elég, azok a higiéniai eszközök: fogkefe, fogkrém, szappan, fésű. De az édesség se maradjon ki: cukorka, nyalóka, rágó – a lista végtelen, mert ennek aztán tényleg mindenki örül. Gondoljunk csak arra, hogyan néz ki a fenyőfa akkor, amikor már csak a leevett szaloncukrok papírjai lógnak róla. Az ajándékok mellé betehetünk képeslapot is, néhány üdvözlő sorral.
Viszont semmiképp ne készítsünk a cipősdobozba romlandó ételt, gyümölcsöt, és folyékony dolgokat: sampont, testápolót. Az olyan törékeny tárgyak is tiltólistán vannak, mint a tükör vagy a porcelán.
A legjobb rész szerintem ezután jön: be kell csomagolni az ajándékot. Minél színesebb az egész doboz, annál vidámabb. Mire becsomagolom az elsőt, a papírzörgéstől, fényes szalagoktól ünnepibb lesz a hangulatom, mintha tízszer egymásután meghallgatnám a Jingle Bells-t.
Persze, lehet, hogy ez azoknak, akikre a plázákban ajándékokért futkosva minden évben menetrendszerűen rátör a migrén a végtelen körforgásban játszott karácsonyi daloktól, nem mértékegység. Akárhogy is, már önmagában az nagyon hangulatos, amikor a szoba közepén, törökülésben ülve a csomagolópapír-halmokkal zizegünk, tudva, hogy az ajándékot valaki olyan kapja majd, akinek tényleg szüksége van rá.
A doboz tetejét és alját egyébként lehetőség szerint külön kell becsomagolni, és mindenképpen ragasszuk le vagy kössük át madzaggal, hogy ne nyíljon ki vagy sérüljön meg a szállításkor. A végén írjuk rá, hogy hány éves fiúnak vagy lánynak szánjuk.
Bár a legtöbben a Baptista Szeretetszolgálat Cipősdoboz akcióját ismerik, egyre népszerűbb a Magyar Református Szeretetszolgálat Nyilas Misi Karácsonya elnevezésű kezdeményezése is, melynek keretén belül, akárcsak Móricz Zsigmond debreceni kisdiákja, Nyilas Misi, a magyarországi, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai gyerekek is pakkot kapnak. Náluk is cipősdobozba kell tenni az adományt, a szempontok is ugyanazok, de ha valaki nem tud ajándékot készíteni, akkor az önkénteseik 2500 forintból összeállítják a csomagot.
De a cipősdoboznál nagyobb ajándékot is adhatunk. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Adni öröm akciójának lényege, hogy néhány nagyobb élelmiszer-áruházban önkénteseik tartós élelmiszert gyűjtenek a legszegényebb családoknak, időseknek és betegeknek, amivel összesen 15 ezer családnak segítenek.
Az egyik legnagyobb akció pedig a Magyar Posta és a magyar Vöröskereszt közös kezdeményezése, az idén szintén 10 éves Mikulásgyár. Központi üzeme az 56-osok terén várja az adakozókat, de a fővárosban több helyszínen is működnek a gyűjtőpontjaik. Jó nézni, ahogy a Mikulásgyár átlátszó sátra napról-napra megtelik ajándékokkal. A csomagot az ország valamennyi postáján térítésmentesen veszik át, a feladónak ehhez csak annyit kell ráírnia, Mikulásgyár.
Aki ezt az akciót választja, az elsősorban tartós élelmiszert adjon, mert a rászorulóknak erre van a legnagyobb szükségük. Úgyhogy minél több konzervet, tésztát, lisztet, olajat csomagolunk, annál jobb. Emellett kincs az édesség, a meleg ruha, a játék és a könyv is, és aki nem szeret a csomagolással bíbelődni, ide akár kézben, vagy nejlonzacskóban is hozhatja az adományokat. Jut eszembe, Kétfülű, felnőttkori kedvenc kabalanyulam ma kissé fátyolos tekintettel nézett rám.