Jézus sokszor vicces is tud lenni

A keresztények a karácsonnyal elsősorban Jézus születésére emlékeznek, de az ünnepek idején az amúgy vallástalanok között is több az olyan, aki lenéz a közeli templomba az éjféli misére. Ilyentájt a tévécsatornák is szívesen megemlékeznek a Megváltóról, ilyen vagy olyan – esetenként humoros – formában. Íme, Jézus arcai a tévében.

Ha azt mondjuk, „Jézus a tévében”, a legtöbbünknek valószínűleg Franco Zeffirelli „filmfreskója”, A Názáreti Jézus című sorozat jut eszébe először, ezt a mai napig szívesen adják le karácsonykor a közszolgálati adók.

A sokszor látott klasszikust sokan a bibliai történetek legszebb feldolgozásának tartják, általában a vallástörténeti hűséget emelik ki – azt viszont talán kevesen tudják, hogy a forgatókönyvbe a Mechanikus narancs írója, Anthony Burgess is besegített, nehéz elképzelni ennél világibb együttműködést.

Miközben Jézus itteni alakítójáról, Robert Powellről a világ jóformán elfeledkezett, azért érdemes megjegyezni, hogy

ekkora sztárparádé azóta sem nagyon valósult meg egyetlen, Jézusról szóló produkcióban sem.

Mária Magdolna Anne Bancroft volt, Nikodémusz mestert Laurence Olivier játszotta, de nem mehetünk el szó nélkül Peter Ustinov Heródese, Anthony Quinn Kajafása vagy Michael York Keresztelő Jánosa mellett sem, a többi híres színészről már nem is beszélve.

A világ egyik legismertebb történetéről, vagyis annak talán legkevésbé ismert részéről Franco Rossi is elkészítette a maga verzióját, A gyermek, akit Jézusnak hívtak – a címének megfelelően – Jézus gyermekéveit mutatta be. A későbbi megváltót itt az akkor nyolcéves Matteo Bellina játszotta, aki az IMDb szerint felnőttként nem maradt már a pályán, 1987 és 1994 között csupán hat produkcióban láthattuk.

Jézust mostanában talán a History ábrázolta a legmarkánsabban A Biblia című sikersorozatában, annak ellenére, hogy igen nehezen találták meg az őt alakító portugál színészt, Diogo Morgadót. A Megváltó karaktere azonban más formában is megjelent az évtizedek során a tévében, nyilván A Mester és Margarita sorozatváltozataiban sem a hagyományos értelemben láthattuk, a szerepe abszurd, ironikus színezetet öltött.

De nem kell ennyire visszamenni az irodalom- és tévétörténetben ahhoz, hogy találjunk olyan Jézusokat, akik inkább a humor forrásaként vannak jelen az adott produkcióban. A Brian életé-t persze nem nagyon lehet felülmúlni e tekintetben, de azért

a tévében is akadtak már emlékezetes próbálkozások,

például a Simpson család epizódja, ahol Bart lett a kis Jézus. Vagy a rajzfilmsorozatból ez a másik jelenet, ahol Jézus annyira nem örül az apjától kapott karácsonyi – születésnapi – ajándéknak:

Krisztus figurája több más rajzfilmben is viccesen jelent meg, a South Park-ban például betelefonálós műsort vezetett Jézus és a haverok címmel, de aztán csak évekkel később tért vissza a Fantasztikus Húsvéti Különkiadás-ra.

Jézus a Family Guy-ban is többször megjelent, sőt volt Peter és Jézus című epizód is, amelyben Peternek arra kellett rájönnie, hogy Jézus a modern korban egy lemezboltban dolgozik – ez után persze egyből meg is hívta magukhoz vacsorára:

A Megváltó többször megjelent a rajzfilmsorozatban, de bizonyára sokan vannak, akik inkább a klasszikus, a Bibliából ismert formában látnák őt szívesen, nekik a cikkünk elején említett produkciókat javasolnánk. A többi, tévé előtt karácsonyozó pedig inkább kapcsoljon a Comedy Centralra vagy más, hasonló csatornára, amelynek karácsonykor is inkább a nevettetés lesz a fő eszköze, a meghatás helyett.