Klaniczay Gábor

Boszorkányok, bűnbakok: hogyan működik a vádaskodás logikája?

A boszorkányüldözés története szomorú tanulságokkal szolgál. Koholt, mai szemmel képtelennek tűnő vádak alapján évszázadokon át tízezreket - főleg asszonyokat - égettek el máglyán, miután szörnyű kínvallatással kényszerítették őket, hogy "bevallják" ördöggel kötött szövetségüket. Az emberi élet balszerencséinek ártó varázslattal, boszorkánysággal történő magyarázata a történelem előtti időkbe nyúlik vissza s helyenként egész napjainkig tovább él, de csak néhány válságos korszakban lett az efféle vádaskodásból tömeges, pánikszerű üldözés. Hogyan lett a késő középkorban és a kora újkorban a boszorkány figurája a legtöbbet hibáztatott bűnbak? Mitől kerül valaki saját közösségén belül boszorkány-hírbe, milyen élethelyzetek, konfliktusok szülik a vádaskodást, és milyen félelmek, szorongások, hiedelmek, rémálmok ötvöződnek a "boszorkányrontásról" a bíróságon elmondott történetekben?

I. Bevezetés
Két példa, Jeanne d'Arc 1431-es megégetése és az 1692-es boszorkányüldözések vezetik be annak a kérdésnek a felvetését: hogyan kerülhetett sor a nyugati kereszténységben a világtörténet legszörnyűbb, leghosszabban elhúzódó boszorkányüldözésére a 15-18. században.

II. Elméleti támpontok
A boszorkányhit, a boszorkányvád és a bűnbakképzés történeti mechanizmusainak megértéséhez nélkülözhetetlen a néprajz, az etnológia, az antropológia, a pszichológia, a szociológia, valamint a valláselmélet.

III. A boszorkány fogalmának történelmi változásai
A kora újkorban közkeletű boszorkányfogalom, mely a boszorkányt az ördög szövetségesének tartotta, ebből magyarázta ártó képességeit, és a boszorkányszekta titkos éjszakai gyűléseinek, a boszorkányszombatnak a rémképeivel riogatott, csak a középkor végére alakult ki. A középkorban az egyház babonaként ítélte el e hiedelemkör számos elemét, például a boszorkányok repülni tudására vonatkozó hiedelmeket.

IV. A boszorkányszombat mitológiájának kialakulása
Rekonstruáljuk, hogy hogyan tevődött össze e veszedelmes elképzelés a Sátán szövetségeseként megbélyegzett különböző vallási, társadalmi és morális ellenségek, bűnbakok (mágusok, kuruzslók, eretnekek, templomosok, leprások, zsidók) ellen kialakuló egyre kiterjedtebb üldözésekből.

V. Angyali és ördögi látomások - a nők vallási megítélése - szentek és boszorkányok
A boszorkányfogalomban ötvöződő negatív sztereotípiákat az tette teljessé, hogy magába olvasztotta a középkori nőellenesség negatív retorikai toposzait. Mindezt, sajátos módon, az közvetítette a demonológiába, hogy ugyanezeket az érveket hozták fel a női misztikusok, látnokok ellenfelei, akik egyúttal e látomásokat sátáni megtévesztésként, hirdetőiket pedig boszorkányként bélyegezték meg.

VI. A tömeges európai boszorkányüldözés
A reformáció és az utána következő vallásháborúk kora az üldözések kiterjedésével járt, melynek "mélyebb okai" a koraújkor természeti katasztrófáiban, gazdasági válságaiban és társadalmi feszültségeiben keresendők - ezek konkrét megnyilvánulásait vizsgálja a boszorkányvád szociológiája.

VII. Magyarországi boszorkányüldözések
Magyarországon is nagy számban indultak boszorkányperek. Ezeknek a statisztikai összesítéseknek az értékelésével, valamint három konkrét példa - a 16. századi kolozsvári boszorkányperek, a 17. század eleji főúri boszorkánybotrányok, valamint a nyugat-magyarországi pásztorok egymás elleni boszorkányvádjai - bemutatásával szemléltetem a boszorkány-bűnbakok társadalmi kontextusát.

VIII. A boszorkánypánik mint kollektív pszichózis
A boszorkányüldözés "szokványos" formái mellett időnként kitörő boszorkánypánik külön figyelmet és külön értelmezést igényel - ilyenkor egy sokkal veszedelmesebb, kiterjedtebb és pusztítóbb vádaskodási és bűnbakmechanizmus lép életbe. A leghírhedtebb esetek felsorolása, a hivatásos "boszorkányűzők", illetve a vádaskodó gyerekek, tinédzserek szerepének bemutatása és az egyetlen ebbe a kategóriába sorolható magyar boszorkánypánik, az 1728-as szegedi boszorkányégetések példája zárja az áttekintést.

Tovább