Európai Klaszter Memorandum - 2008. május 16.

Az Európai Klaszter Memorandum abból a célból született, hogy felhívja az EU tagállamok és régiók figyelmét a klaszter politika, valamint a klaszteresedés támogatásának fontosságára, amely az EU innovációs tevékenységének hatékonyságát és eredményességét növelheti. Ez utóbbi cél megvalósulása stratégiai kitörési pont az EU számára, hiszen az EU a Liszaboni stratégia ellenére sem tudta csökkenteni az innovációs lemaradását az USÁ-val és Ázsia meghatározó országaival szemben, ezért az EU számára egyre sürgetőbb azon eszközök megtalálása, amelyeken keresztül képes az innovációs tevékenységének sikerességét fokozni.

Klaszter szerepek

A Memorandum feltárja, hogy az EU egyik megoldása a globális innovációs kihívásra a klaszterek lehetnek, amelyek képesek megteremteni azt a környezetet, ahol

• a kooperáción keresztül új ötletek, projektek születnek,
• lecsökken az ötletfeltárástól a piaci bevezetésig vezető út,
• megvalósul a versenyző vállalatok együttműködése ("coopetition"),
• és amelyben az új üzleti és együttműködési lehetőségek haszonélvezői a kis- és középvállalkozások is.

A Memorandum azt is hangsúlyozza, hogy a mai globális kihívások eredményeként a modern versenyben minden klaszternek innovációs klaszterré kell válnia. Ahhoz viszont, hogy első lépésként a klaszteresedési, majd ezt követően a klaszteren belüli és a későbbiekben a klaszterek közötti innovációs folyamatok beérjenek, a tagállamok hatóságainak támogató "klaszter politikájára" van szükség. Ez a klaszter politika pedig akkor sikeres, ha az intézményi eszközök segítségével sikerül elérni, hogy a vállalatok:

• vállalatmérettől függetlenül szoros, interaktív kapcsolatot alakítsanak ki egymással,
• közös akciók és tevékenységek keretében lépjenek fel az általuk feltárt kritikus területeken, valamint
• közösen oldják meg a számukra "szűk keresztmetszetet" jelentő problémákat.

Kormányzati szerepvállalás

A kormányzati politika jelentős hatást gyakorolhat a nemzeti és a regionális klaszteresedési folyamatra, amely folyamatban a cél annak elérése, hogy a klaszterek, valamint a klaszterek és azok célpiacai között szoros kapcsolatok alakuljanak ki a piaci mechanizmusok torzulása nélkül. Ebben a folyamatban - a közös tevékenységek és akciók mozgósításában -, valamint a klaszterekben rejlő potenciál (interakció, "coopetition", "spill-over") kihasználásában meghatározó szerepet tölthet be a nemzeti és a regionális politika. Ugyanakkor nem általános érvényű klaszter politika megalkotására van szükség, hanem a meghatározó klaszterek igényeire szabott eszközökre és intézményi mechanizmusokra. Emellett a kormányzati politika sikerességét az is meghatározza, hogy mennyire képes a kormányzati politikák széles spektrumát integrálni (úgy mint: K+F+I támogatáspolitika, gazdaságpolitika, oktatáspolitika stb.).

Klaszter politika a tagállamokban

Az EU-ban a klaszter politika kialakítását egyes tagállamok, vagy azok régiói korábban - Katalónia (Spanyolország), Velence (Olaszország), Skócia (UK), Sophia Antipolis (Franciaország), Dánia, Hollandia - míg mások pár éve alapozták még - Ausztria számos régiója, Csehország, Nagy-Britannia, Svédország. Napjainkban a klaszter politika, illetve a klaszteresedési folyamatok támogatása az Európai Unió szintjén is megjelent és az Európai Közösség több programjában úgy, mint a Versenyképességi Innovációs Programban (Competitiveness Innovation Programme), a Kohéziós Politikában és a 7. Keretprogramban. A klaszter politikák célja egyrészt a prosperáló klasztereken belül a gazdasági dinamizmus erősítése, másrészt az induló klaszterek lehetőségeinek támogatása. Ezek a klaszter politikák sikeresek voltak például a kis- és középvállalkozások hálózatosodásának elősegítésében, az ipari és a kutatói szféra egymásra találásában. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a prosperáló és a feltörekvő klaszterek megerősíthessék és kibővíthessék portfoliójukat a régiókon és a határokon átnyúló szinteken is.

Összességében a klaszter politika megerősítésére és továbbfejlesztésére három szinten van szükség:

1. a klaszteresedést támogató lokális, regionális és országos szintű ügynökségek szintjén,
2. a tagállamok minisztériumi és regionális hatósági szintjén, valamint
3. a európai intézmények szintjén.

A Memorandum 4X5 alapelve az Európai szintű politika számára

A dinamikus klaszterek:

1. az innováció és a gazdasági konjunktúra kulcs tényezői;
2. hozzájárulnak a versenyképes piacok fejlődéséhez;
3. ott fejlődnek, ahol erős a verseny a régión belül és a régiók között;
4. tükrözik az intézményi határokon átnyúló együttműködés és az összefonódottság meglétét;
5. sokkal "láthatóbbá" és attraktívabbakká válnak, ha szoros kapcsolat jön létre más régiók, vagy országok releváns klasztereivel.

A hatóságoknak, végrehajtó intézményeknek elkötelezettnek kell lenniük:

1. a dinamikus innovációs klaszterek növekedésének támogatásában;
2. az alapvető stratégiák és a kifejtett hatások hatékony értékelésének megvalósításában;
3. klaszter-specifikus akciók és stratégiák definiálásában;
4. a klaszterek közötti transznacionális stratégiai üzleti kapcsolatok és együttműködések megerősítésében;
5. a közös érdekek mentén történő stratégiai szintű szoros együttműködésben, például a klaszter kezdeményezések és kapcsolódó törekvések kiértékelésében, hogy ezzel is előmozdítsák a világszínvonalú európai innovációs klaszterek fejlődését és megerősítsék a klaszter kezdeményezések és a résztvevők közötti együttműködéseket.
   

A nemzeti és regionális szintű politikát meghatározó intézmények törekvésének támogatása:

1. a klaszter programok tervezésében és kialakításában;
2. a versenyképes klaszterek számára aktív kormányzati klaszter programok biztosításában;
3. a klaszter politika igényekre és kompetitív előnyökre építő portfolió-szemszögű megközelítésének alkalmazásában;
4. a horizontális klaszter politikáknak a klaszter kezdeményezésekhez való igazításában;
5. az innovációs környezet fejlesztésében.

Az európai intézmények törekedjenek:

1. a klaszterek számára biztosított támogatási programok korszerűsítésére a hatékonyabb kihasználhatóság végett;
2. a klaszter politikák révén generált gazdasági aktivitás hatékonyabb földrajzi eloszlására;
3. az eredmény-orientált nemzetközi klaszter-együttműködések támogatásának fokozására;
4. a klaszterekre, a regionális innovációs kapacitásokra és a klaszterpolitikák hatására vonatkozó információbázis bővítésére, fejlesztésére;
5. a nemzetközi együttműködéseket segítő nyitott platformok biztosítására.

A Memorandum készítői

Az Európai Klaszter Memorandum az Európai Közösség által kezdeményezett Europe Innova ernyője alatt, a "High Level Advisory Group on Cluster" munkássága keretében született még 2007 végén, amelynek bemutatására 2008. január 22-23 között Stockholmban, az EU Elnökségének soros konferenciáján került sor. A konferenciát követően a Memorandumot megküldték valamennyi EU tagállam kormányának és klaszterekkel foglalkozó ügynökségéknek ratifikálásra az Európai Klaszter Stratégia megalapozása érdekében.

Az Európai Klaszter Memorandum teljes szövege letölthető innen.