Péter Gábor beadványa a börtönben

 

Péter Gábor (életfogytiglanra elítélt) beadványa az MDP Pártbizottságának

Mi az igazság?

(Szigorúan bizalmas!)

Tudatában vagyok annak, hogy magas Pártbizottság részére írok. A lelkiismeretem szavára hallgatok, mely azt diktálja, a pártnak mindent tudni kell! Az igazat! A valóságot! Lelkiismereti kérdést csinálok abból, hogy az igazat írjam. Kötelez erre 30 éves munkásmozgalmi múltam.

1. 22 évig voltam a Kommunista Párt tagja.
2. 20 évig voltam a Párt KV-nek tagja, az illeg[ális] pártnak is.
3. 1932-ben illegális kongresszusi küldött voltam Moszkvában.
4. 1942-45 (majdnem 3 évig) mély illegalitásban dolgoztam, harcoltam a fasizmus, a háború ellen!
5. Nyolc évig voltam az Államvédelmi Hatóság vezetője.
6. Hatszor voltam a Szovjetunióban. A Szovjetunió elvitt Szocsiba, Kiszlovodzba, Barvihára.
7. Kétszer voltam Sztálinnál (aki szeretettel ölelt magához).
8. Voltam Dimitrovnál (aki hozzám nagyon jó volt).
9. A Szovjetunió, a szovjet emberek mentették meg az életemet kétszer. (Először 1945. januárban. Másodszor 1953. júniusban.)
10. A becsületes múltú kommunista, Simon Jolán férje vagyok.

Mindez arra kötelez, hogy kövessem a párt részére lelkiismeretem szavát. Leírjam az igazat - személyre való tekintet nélkül. Mert a pártnak mindent tudni kell! Ezért kérettem a Pártbizottságot, hogy hallgassanak meg! Kezdem azzal, hogy május 4-én miért nem tártam fel a Pártbizottság előtt mindazt, amit most itt elmondok.

Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) politikai rendőrség Magyarországon 1948-1956 között. 1948. szeptember 10-én a belügyminiszter kiszélesítette az állambiztonsági szervezet jogkörét (megkapta a határőrizet, a folyami-légi közlekedés, a külföldiek ellenőrzésének jogköre mellé az útlevelek kiadásának, a rendőrhatósági kitiltás, internálás és felügyelet jogát), és a Belügyminisztérium ÁVH néven közvetlenül miniszteri felügyelet alá helyezte. Ténylegesen az MDP Politikai Bizottsága, személyesen Rákosi Mátyás gyakorolta felette az ellenőrzést. 1949. december 28-án egy minisztertanácsi rendelet hozzácsatolta a Honvéd Határőrséget, a feladatkörével együtt a minisztertanácsi felügyelet alatt működő főhatóság pedig a továbbiakban is ÁVH néven működött. A szervezet hadiüzemeket működtetett, internálótáborokat ("internálás") tartott fenn, egységei karhatalmi és őrfeladatokat láttak el. Besúgói hálózatot épített ki az országban, nyílt nyomozásokat kezdeményezett, meghatározó szerepet játszott a koncepciós perek előkészítésében és lefolytatásában. 1953. július 21-én, Nagy Imre első miniszterelnöksége idején különállását megszüntették, és betagozódott az egységesülő Belügyminisztériumba. Az ÁVH feloszlatását 1956. október 28-án Nagy Imre rádióbeszédben jelentette be. A forradalom leverése után egy ideig a karhatalom, majd a kádári konszolidáció idején a rendőrség állambiztonsági osztályai vették át feladatait.

1956. április 16-án, hétfőn délben Bakos ügyészségi főosztályvezető elé vezettek, aki a következőket mondta: "A pártból jöttem. Az ügyészségen vagyok. Írja le a Rajk-, Kádár- és a katonai ügyek hogy történtek, a valóságnak megfelelően." Kezdtem ismertetni. Azonban amikor Rákosi Mátyásnevét kiejtettem, közbevágott, rám szólt: "Az Öregről ne beszéljen!" Kétszer is rám szólt: "Az Öregről ne beszéljen!" - Márpedig ha Rákosi Mátyásról nem beszélhetek, nincs lehetőségem az igazat megmondani. Írásban kértem a kérdéseket. Másnap, április 17-én, kedden de. 11 órakor újra megjelent Bakos ügyészségi főosztályvezető. Megismételte: "Az Öregről ne beszéljen!" És átadta a mellékelt kérdéseket:

1. Belkinnek milyen szerepe volt ezekben a vizsgálatokban?
2. Hogyan nézett ki a párt ellenőrző munkája ebben az időben?
3. A bírói, ügyészi szervek szerepe milyen volt? Hogyan születtek az egyes ügyekben a bírói határozatok?

Péter Gábor 1945-ben

Képtelen vagyok ezekre a kérdésekre válaszolni anélkül, hogy Rákosi Mátyásról ne beszélnék. Miért? Mert Rákosi Mátyástól kapta Belkin a Rajk-ügy irányítását! Ez a valóság! Rákosi Mátyás Belkinnel beszélte meg a Rajk kihallgatására vonatkozó összes kérdéseket. Ezekről a megbeszélésekről Belkin a következőket mondta:
"Heves viták folynak köztünk. Majdnem mindig összeveszünk. Mindig többet és többet akar. Sose elég. Most már az kell, hogy Rajk meg akarta ölni Rákosit. Ha benne van a jegyzőkönyvben, azt mondja: 'Na ugye, mondtam magának.' Ha nincs benne: 'Maguk nem ismerik az itteni viszonyokat!' Ezek magukhoz akarták ragadni a hatalmat! Bennünket meg akartak ölni!!!" (?)

1949 nyár derekán Belkin Makarov ezredes és Szűcs jelenlétében azt mondta: "Újra összeszólalkoztunk az Öreggel. Azt akarta, hogy Brankovtól vegyek ki egy jegyzőkönyvet, mely szerint utasításra állt át. Nem vállaltam!" Ebben Belkin nem hazudott! Mert még be sem fejezte, amikor Rákosi Mátyás felhívott telefonon, és utasított, hogy Brankovtól vegyek fel egy jegyzőkönyvet, mely szerint "utasításra állt át" . Hozzátette: "Nem értem a Belkint; miért nem akarja ezt megtenni?!" Belkin Rákosi Mátyáshoz hetenként háromszor járt be. Több esetben Makarov ezredessel együtt. Órákat töltött ott. Rákosi Mátyás utasítása alapján folytatta Belkin Rajk "kihallgatását" . Rákosi Mátyás utasításait egy könyvbe beírta. "Milyen kérdésekre kell Rajkot 'kihallgatni' ?" Ennek eredményeként készültek Rajk és társainak "vallomásai". Rajk és társainak záró jegyzőkönyvei!

1949. augusztus második felében Rákosi Mátyás (Szabó József u.) lakásán összejöttünk négyen: 1. Rákosi Mátyás, 2. Jankó Péter, 3. Alapy Gyula, 4. Péter Gábor a Rajk-ügy tárgyalásának megbeszélésére. Ezen a megbeszélésen Rákosi Mátyás megadta a "szempontokat", utasításokat Jankó Péternek mint bírónak, Alapy Gyulának mint ügyésznek a Rajk-ügy tárgyalásának menetére. Jankó Péter, Alapy Gyula az itt kapott utasítások alapján folytatták le a tárgyalást. A Rajk-ügy vádiratát elejétől végig Rákosi Mátyás szerkesztette."Az ügyész csak a paragrafusokat készítse el!" - mondta Rákosi Mátyás.

Rákosi Mátyás a saját maga által szerkesztett vádiratot külön repülőgépen Moszkvába vitte. Amikor Moszkvából visszahozta a vádiratot, a következőket mondta: "Hozzá ne nyúljanak! Ezen egy vesszőt ne változtassanak! Ennek így kell kijönni!" (Ezzel is adtam tovább Décsi Gyulának.) A tárgyalást megelőző napokban Rákosi Mátyás megkérdezte tőlem: "Mondja, az ügyész a vádiratot el fogja tudni úgy mondani, mintha a saját szavai lennének?" "Majd megtanulja " - feleltem. Rákosi Mátyás önelégült mosollyal hozzátette: "Ugye örülne az ügyész, ha ilyen vádiratot tudna írni?"

A tárgyalás előtt Belkin bement Rákosi Mátyáshoz a tárgyalás előkészítését, lefolyását megbeszélni. A megbeszélés alapján Belkin a bíró, az ügyész részére a vádlottakhoz intézendő kérdéseket elkészítette. A Belkin által a bíró és ügyész részére elkészített kérdéseket a tárgyalás előtt átnézésre, jóváhagyásra Rákosi Mátyáshoz beküldtem. Rákosi Mátyás a tárgyalással kapcsolatban 1. a vádlottak vallomásait, 2. a bíró kérdéseit, 3. az ügyész kérdéseit, 4. a vádbeszédet, 5. a védőbeszédeket, 6. az utolsó szó jogán a vádlottak mit akarnak mondani - szóról szóra elolvasta. Szóban és írásban megjegyzéssel ellátta. Jóváhagyta.

A tárgyalás terméből Rákosi Mátyás szobájába hangszóró volt felszerelve. Az egész tárgyalás menetét végighallgatta. A szobájába - a Rajk-ügy tárgyalásának menetére - egy külön telefont szereltetett, mely a tárgyalási terem emeletén hozzám vezetett. Ezen a telefonkészüléken gyakran felhívott, és a bíró, ügyész (vádlott) részére folyamatosan újabb és újabb kérdéseket, utasításokat adott: "A bíró keveset beszéljen! A vádlottat hagyja beszélni!" "Ez a vádlott jó lett volna, ha még tovább beszél!" "Látja, ez a baj, nem politikus ember ez a bíró! Nem tudja, hogy kell csinálni! " "Ahogy itt hallgatom, a hajam az égnek áll! " "A bíró minek vág közbe mindig a kérdéssel?! Miért nem hagyja a vádlottat kibeszélni?!" "Szünet előtt ne zárja le a vádlott kihallgatását, felmerülhetnek újabb kérdések, amit a szünet alatt meg kell beszélni. " "Meddig akarja ma folytatni a bíró a tárgyalást?! 3 órakor okvetlenül be kell fejezni! Különben a reggeli sajtó nem tudja közölni. Az esti adásban a rádiónak is közvetíteni kell! " Ezek voltak az utasítások a bíróság részére.

Rákosi Mátyás utasításai a vádlottak részére: - "Mondja, meg lehetne azt csinálni, hogy Szőnyi mondja a következőt: 'A nyomozó szervekről azt terjesztették, hogy a vádlottaknál kényszerhatást, aktedront alkalmaznak. Mint vádlott és orvos kijelenthetem, meggyőződtem, hogy ebből egy szó sem igaz!' " (És Szőnyi mondta.) Rákosi Mátyás utasított, hogy "a bíró Rajktól kérdezze meg: 'Na és mi volt a céljuk?' Rajk válaszolja: "A földet visszaadni a földbirtokosoknak! A gyárat a gyárosoknak!" (Így történt.) Rákosi Mátyás: "Meddig lesz még szünet? Folytassák a tárgyalást!" A tárgyalás újra megindult.

Rákosi Mátyás, a tárgyalás folyamán így határozta meg a bíró, az ügyész kérdéseit, a vádlott válaszait. A tárgyalás teljes menetét. Még a tanúkat is Rákosi Mátyás választotta, illetve jelölte ki az őrizetesek közül. (Hozzátette, hogy a tárgyalás termében adjunk olyan látszatot, mintha szabadlábon lévő tanúról lenne szó. Így került Hrubár Szjubica - aki a jugoszlávok ellen tanúskodott - kezébe elegáns ridikül és öltözetnek elegáns utcai kosztüm, hogy olyan benyomást keltsen a tárgyalás [külföldi újságírók] közönségéből, mintha az utcáról most lépne a tárgyalóterembe.) A tanúk feladatát Rákosi Mátyás meghatározta. A tárgyalás közben váratlanul beiktatott kérdések a bírót - nemegyszer - megzavarták. A bíró nem mindig volt elég rugalmas hirtelen átkapcsolni a legújabb kérdéseknek megfelelően.

Az előadottakat bizonyítani tudják: Jankó Péter bíró, Alapy Gyula ügyész, Décsi Gyula elítélt. De tud róla Belkinen kívül számos szovjet állampolgár, akiknek neveit érthető okok miatt nem írom le. Be kell vallanom, a védőkre vonatkozó kérdéseket Rákosi Mátyás nem Belkinnel, hanem velem beszélte meg. A védők életrajzát előzőleg beküldtem. Rákosi Mátyás az életrajzok alapján választotta ki a megfelelőket. Az egyes vádlottakra meghatározta, kinek ki legyen a védője. Hozzátette: "A Rajk védője valami csúnya zsidó legyen!" Amikor a védők által előre előkészített védőbeszédeket (amit a védők szó szerint nem szívesen írtak le, mert szokatlan, felolvasni a védőbeszédet, törvénytelen is) bevittem Rákosi Mátyáshoz - aki előttem minden védőbeszédet elolvasott -, közben ilyen megjegyzéseket tett: "Ennek a védőnek beszéde majdnem vádbeszéd. Ez mégis védő. Védje is! Mondja azt, vegye a bíróság figyelembe a vádlott 'beismerő vallomását' és 'őszinte megbánását'." Egy másik védőbeszédre megjegyezte: "Ki javasolta ezt a védőt? A hajam az égnek áll! Ha a régi világban egy védő így mert volna beszélni, letartóztatták volna!" Rákosi Mátyás a következőket mondotta: "A vádlottak az utolsó szó jogán hivatkozzanak büntetlen előéletükre, és mondják azt, hogy 'tettüket' (?) megbánták!" Így folyt le Rákosi Mátyás rendezése mellett a Rajk-ügy tárgyalása!

Ítélet előtt egy nappal Rákosi Mátyás áthívott a pártba. Szobájában kabátzsebének belső zsebéből kivette pénztárcáját. Belőle egy 10 cm hosszú és 5 cm széles papírlapot. A papírlapra rá volt írva Rajk Lászlónak és társainak neve. Ítélete! - Rákosi Mátyás kézírásával. Így születtek a "bírói határozatok"! Így lett kimondva Rajk László és társai fölött a halálos ítélet! Kérdem, hogy mondjam el az igazat, ha ezeket nem mondhatom el?

Ítélet után

Rákosi Mátyás azt mondta: "Adjon a bírónak, ügyésznek szép ajándékot! Belkinnek adjon egy szép autót! Az ÁVH-sokat - akik a Rajk-ügyben részt vettek - terjessze fel kitüntetésre!" Rákosi Mátyás a Sportcsarnokban a budapesti pártfunkcionáriusok előtt, a következőket mondta: "Az ÁVH Péter Gábor elvtárs vezetése alatt nem végzett rossz munkát." (?!)