Még nem késő védekezni Magyarország legrondább gyomnövénye ellen

A parlagfű pollenje komolyan irritálhatja a szem kötőhártyáját is

Több százezernyi hektárról szórja virágporát a parlagfű. A szezon várhatóan az iskolakezdéssel vagy szeptember második hetében tetőzik. Aki allergiás a pollenre, kezdje el most szedni a gyógyszerét, de aki sosem volt érzékeny rá, azzal is megtörténhet a baj.

Vörös riasztás van az Alföldön. Igaz, nem elviselhetetlen hőségről, hanem a parlagfűről van szó, és a Hajdúságra és a Hortobágyra nem érvényes az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) figyelmeztetése, mégis komoly a helyzet. Az OKI mérései szerint a napi átlag 100–199 darab pollenszem egy köbméter levegőben, ami a hatfokozatú riasztási skálán a harmadik szintnek felel meg. (Az adatokat az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata szolgáltatja.)

A Nagykanizsa–Miskolc vonaltól délre mindenütt másodfokú riasztást adott ki az OKI, ugyanez a helyzet Tatabánya környékén. Az Alpokalját leszámítva az ország többi részén is legalább figyelmeztető jelzés van érvényben – közölte az ÁNTSZ.

Erre is jó az eső

Egyelőre változékony marad az időjárás, a jövő-menő hidegfrontok miatt többször elered az eső és a zápor, sőt szerdán zivatar is lehet. Ahol jelentősebb eső esik, ott átmenetileg visszaeshet a parlagfű virágporának koncentrációja, de az már biztos, hogy közel járunk a 2014-es parlagfűszezon csúcsához. A pollenkoncentrációk heti átlagait figyelembe véve a csúcs várhatóan a szeptember 1-jével vagy 8-ával kezdődő hétre esik.

Helikopterrel keresik a parlagfüvet Forrás: Bielik István

Hogy pontosan mikor lesz, az szintén az időjárás függvénye. „Ha tartós, áztató eső esik, akkor kimossa a pollenszemeket a levegőből, viszont ha esőmentes napok tarkítják a csapadékos napok sorozatát, akkor hirtelen megugrik a koncentráció” – mondta dr. Páldy Anna, az OKI főigazgató-helyettes főorvosa az Origónak.

Az OKI munkatársainak sokéves tapasztalatai szerint most van felfutóágban a pollenszezon. A folyamatot eddig a hosszan tartó és kiadós esőzés lassította. Jelenleg nagyjából a Nagykanizsa–Miskolc vonaltól délre-délkeletre szórja leginkább virágporát a parlagfű, itt a legmagasabbak a koncentrációk.

Az allergológusok azt ajánlják, hogy a virágpor-érzékenységben szenvedők lehetőleg mostanában ne utazzanak vidékre. Ha megtehetik, a csúcsidőszak alatt menjenek szabadságra, tengerpartra vagy magashegység közelébe, vagy Magyarországon erdők, hegyvidék vagy a nagyobb vizek partján vészeljék át ezeket a napokat.

Mit tehetnek a parlagfűtől szenvedők?

Az agresszív gyomnövény virágpora már most allergiás reakciót vált ki. „Még nem késő elkezdeni az ajánlott kezeléseket” – ajánlja Páldy Anna a betegeknek. „Érdemes felkeresni az orvost, és elkezdeni megfelelő adagolásban és ütemezésben beszedni a gyógyszereket. Aki még a csúcs előtt elkezdi a kezelést, az megúszhatja súlyosabb tünetek nélkül” – magyarázta a főorvos.

Egy 2009-es számítás szerint évente legalább 70 milliárd forintos, egy 2012-es becslés szerint 120–200 milliárdos kárt okoz a parlagfű a kieső termés, a gyomirtás, a táppénz, az allergiagyógyszerek ára és a betegápolás miatt Forrás: Bielik István

Gyógykezelés nélkül a tünetek egyértelműen súlyosbodni fognak, állandósulnak. Az allergiában szenvedő tüsszög, állandóan folyik az orra, mintha csak náthás lenne, eldugul az orra, fáj a feje, begyullad, könnyezni, viszketni, fájni kezd a szeme, viszketni kezd a torka, és emellett folyamatosan fáradtnak és levertnek érzi magát. „Amikor a pollenkoncentráció eléri az átlagosan 300–500 darab/köbméter szintet, akkor már asztmás tünetek léphetnek fel, nehézlégzés, súlyos fulladás. Ekkor már muszáj elmenni az ügyeletre vagy a járóbeteg-rendelésre, tehát ezért is fontos az időben elkezdett kezelés” – mondta Páldy Anna.

Másfél millió beteg Magyarországon

A parlagfű-allergia ellen senki sem védett. Az élet bármelyik szakaszában bekövetkezhet: nyugodtan előfordulhat az, hogy valaki hetven éven át tünetmentesen élt, és a hetvenegyedik évében fellép nála a megbetegedés. Azért is érdemes óvatosan bánni a gyomnövénnyel, és nem menni erősen szennyezett környékre, mert van egy olyan szakasza az allergiának, amikor a szervezet már termeli az ellenanyagokat, de tünetek még nem jelentkeznek. Ha ilyenkor hirtelen nagy mennyiségben lélegezzük be a parlagfű pollenjét, kiváltja a leggyakoribb tüneteket, a szem- és orrfolyást, a tüsszögést.

„Az allergia a 21. század népbetegsége.

Magyarországon az allergiás betegek 60-70 százaléka, tehát döntő többsége kimutathatóan a parlagfű miatt szenved. Érdekes még, hogy a Kárpát-medencétől északra a nyírfa, a Földközi-tenger vidékén pedig az olajfa virágpora okoz tömegesen allergiás tüneteket, azzal a különbséggel, hogy a nyírfa jóval rövidebb ideig virágzik a parlagfűnél, másrészt az olajfák kiirtása fel sem merül, hiszen évezrede ott élő haszonnövény” – mondta Páldy Anna.

Magyarországon az OKI becslései szerint körülbelül 1,2-1,5 millió parlagfű-allergiás él. Pontosabb számokkal azért nem tudnak szolgálni a szakemberek, mert a betegeknek csak egy része jelentkezik valamelyik szakellátó intézményben, a többiek a vény nélkül kapható szerekkel saját maguk próbálják enyhíteni a tüneteiket.

Dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergiaszövetség elnöke szerint négyféle parlagfű-allergiás ember van: akiket nem érdekel az egész, és gyógyszerek nélkül is átvészelik a szezont; akik tájékozottak, de gyógyszert nem akarnak szedni; a tüneteikre gyógyszert szedők; és végül az immunterápiát végzők. Ez utóbbi kezelés hatékony, mert fokozatosan hozzászoktatja a szervezetet az allergiás reakciót okozó fehérjéhez, a hátránya, hogy viszonylag drága, és legalább három éven át kell végezni.

Tárcsáznak egy parlagfűvel szennyezett területet Nagyhalász határában Forrás: MTI/Balázs Attila

A nagy parcellák és a mezsgyék a legszennyezettebbek

A szakemberek szerint a parlagfű virágporának mintegy 20 százalékáért felelősek az elhagyott, nem gondozott városi területek, építési telkek. Ha valaki olyan környéken él, ahol van egy ilyen, legalább egyhektáros telek, akkor ott már annyi parlagfű nőhet, hogy allergiás tüneteket okoz.

Országos szinten azonban a nem megfelelően művelt földeken, a feltört, de nem gondozott parcellákon, a nem gyomirtott kukorica- és napraforgótáblákban és a nem takarított mezsgyéken burjánzik a leginkább az Észak-Amerikából behurcolt gyomnövény. Utak mentén, vasúti sínek, töltések környékén is remekül megél.

Miért nehéz irtani?

A kukoricaföldeken akár olyan magas is lehet a gyom, mint maga a haszonnövény. Irtani már csak azért is érdemes, mert jelentős terméskieséssel károsítja a gazdákat. A kukoricatáblákban viszonylag egyszerűen fel lehet számolni, tekintve, hogy a kukorica egyszikű, a parlagfű pedig kétszikű növény; az élettani különbségeket pedig fel lehet használni a hatékony gyomirtók kifejlesztésében.

A napraforgó viszont kétszikű, akárcsak a parlagfű, ráadásul mindkét növény a fészkesvirágzatúak rendjébe tartozik. A gyomnövény irtása viszont korántsem megoldhatatlan. Az a legjobb, ha a napraforgót (vetésforgóval) jó gyomelnyomó kultúrák, jelesül gabonafélék után vetik. A haszonnövényt minél korábban érdemes elvetni, hogy gyomelnyomó képessége jól érvényesüljön, továbbá a táblákba megéri viszonylag több káliumot és foszfort, illetve kevesebb nitrogént adagolni tápanyagként. Ennek az az oka, hogy a parlagfű kifejezetten kedveli a nitrogént (az agrotechnológiai megoldásokról részletesen itt olvashat).

Forrás: MTI/Balázs Attila

Hosszú nadrág és védőmaszk

„Sokszor az is előfordul, hogy maga a kukorica- vagy napraforgótábla rendben van, és a mezsgye szennyezett erősebben parlagfűvel, pedig le kellene kaszálni” – tette hozzá Páldy Anna. A hatályos növényvédelmi törvény szerint június végéig kell kaszálni a gyomnövényt. Az alacsonyabbra vágott növény azonban még több virágot hoz, tehát minden hónapban legalább egyszer kaszálni kellene, hogy eredményes legyen az irtás.

Akár a saját telkén, akár a másén, akár kényszerből, akár önszorgalomból kaszálja valaki a parlagfűt, veszélynek van kitéve. Az allergológusok azt ajánlják, hogy aki ilyen munkát végez, feltétlenül vegyen föl kesztyűt, hosszú nadrágot, és viseljen porvédő maszkot, mert ilyenkor hatalmas mennyiségben porzik fel a pollen.

Minden évben előkészítjük a terepet

A parlagfű síkvidéki növény (400 méter tengerszint feletti magasságig fordul elő), kedveli a viszonylag meleg éghajlatot, a fényt és a nyári csapadékot (Magyarországon az éves csapadék zöme nyár elején érkezik). Általában véve mindenütt megjelenik, ahol sérül a talajt borító összefüggő növénytakaró. Pollenjét több száz kilométerre elviszi a szél, és a talajban harminc-negyven évig csíraképes marad.

Az alapvető probléma a következő. A parlagfű pionír faj, tehát a megbolygatott terepen ez a növény jelenik meg legelőször, egy-két év alatt viszont megkapaszkodhatnának más növények is a helyén. A szántókon viszont kényszerűen minden évben újra és újra megbolygatjuk a talajt, tehát ideális terepet biztosítunk a számára. Ehhez járul hozzá, hogy invazív növény lévén természetes kártevői Észak-Amerikában maradtak, ezért is képes ennyire terjedni a Kárpát-medencében.

A klímaváltozással, a lassú felmelegedéssel a gyomnövény észak felé, a Kárpát-medencén túlra fog tovaterjedni, a következő célpont valószínűleg Lengyelország és Németország. Friss jelentések szerint már gondokat okoz Ukrajnában, és Franciaországban is vannak fertőzött gócok.