A Golf-áramlat, köszöni szépen, jól van

A vörös szín mutatja, milyen meleg a Golf-áramlat vize. A térképet Bob Evans, Peter Minnett és kollégái (Miami Egyetem) készítették a NASA Terra műhold MODIS egységének infravörös hullámhosszon készült felvételének alapján

Tény, hogy az utóbbi bő hatvan évben édesebb az Északi-tenger vize, ám ez nem annak az előjele, hogy meggyengülne, esetleg leállna a Nyugat- és Észak-Európát fűtő áramlatrendszer. 

Jelentősen édesebbé vált az Északi-tenger vize 1950 óta. Ezzel párhuzamosan a sarkvidéki olvadás miatt nőtt a folyók vízhozama, továbbá az olvadó jég is édesíti a vizet. A három tényező megalapozta azt az aggodalmat, hogy az édesebb arktiszi víz miatt meggyengül a Golf-áramlat északi folytatása, az Észak-atlanti-áramlat, lehűtve Nyugat-Európa időjárását.

Korábban már megtörtént

Az aggodalom annyiban megalapozott, hogy van rá bizonyíték, hogy egy-egy eljegesedés alatt lassabban, gyengébben keveredett át az Atlanti-óceán vize egy-egy hasonló édesvízréteg miatt, így a Golf-áramlat is kevesebb hőt szállított Észak-Európa felé.

A vörös szín mutatja, milyen meleg a Golf-áramlat vize. A térképet Bob Evans, Peter Minnett és kollégái (Miami Egyetem) készítették a NASA Terra műhold MODIS egységének infravörös hullámhosszon készült felvételének alapján Forrás: NASA Visible Earth

Egy norvég kutatócsoport friss közleménye szerint nem az olvadó Arktisz miatt kevésbé sós a víz az Északi-tengeren. Tor Eldevik, Mirjam Glessmer és a Bjerknes Központ több kutatója megállapította, hogy a tengervíz azért édesebb, mert az Észak-atlanti-áramlat vize nem egyenletesen sós, és az utóbbi évtizedekben édesebb vizet szállított északra. Eldevik és kollégái megállapították, hogy nem csak a felszínen édesebb a víz az 1950-es évekhez képest, hanem a mélyrétegekben is, ott, ahol az áramlat vize alábukik.

De miért kevésbé sós maga a Golf-áramlat? Ennek hátterében a klímaváltozás áll. A jelenségegyüttes miatt általában több a csapadék az Atlanti-óceán északi részén, tehát az áramlat is édesebb vizet szállít északra.

Jellemző jelenet a Holnapután c. katasztrófafilmből Forrás: Intercom

Jótékony hatás

A kutatási eredményből az következik, hogy egyelőre semmi jele annak, hogy a Golf-áramlat jelentősen meggyengülne vagy leállna. Ez az a katasztrófa-forgatókönyv, amelyet a legextrémebb módon Roland Emmerich Holnapután című sci-fije mutat be – a filmben hurrikánok rombolják le Los Angeles belvárosát, New Yorkot hó és jég borítja el, és amerikai menekültek árasztják el Mexikót.

Az Észak-atlanti-áramlat miatt Írországban és Nagy-Britannia nyugati részén pár fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint a Brit-szigetek keleti részén. A hatás még jelentősebb a skót part menti szigeteken és Norvégiában, ahol a partvidék tétel is jég- és hómentes marad. Az áramlat szállította hő Közép-Európában is érzékelhető: a Kárpát-medencében körülbelül 1-1,5 Celsius-fokkal teszi melegebbé a teleket.