Megszűnik Ángyán József intézete a gödöllői egyetemen

Megszünteti a gödöllői Szent István Egyetem a környezetgazdálkodással foglalkozó intézetét. Az intézmény volt és jelenlegi diákjai jelképes temetést rendeznek. Az intézetben többek között azt vizsgálták, hogyan lehet hatékonyan kimutatni az emberi szervezetben felhalmozódó környezetszennyező anyagokat.

A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetet (KTI) Ángyán József agrármérnök, későbbi fideszes agrárpolitikus alapította huszonnégy évvel ezelőtt. Ángyán 2013. június közepén kilépett a kormánypártból az állami földekre kiírt pályázatok eredményei miatt tiltakozva. A szakember tizenöt éven át vezette a KTI-t.

A KTI megszüntetését „téma jelentőségéhez mérten döbbenetesen szűkszavú” előterjesztésben javasolta az egyetem szenátusának a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja, dr. Gyuricza Csaba – derül ki abból a dokumentumból, amelyet Ángyán József írt nekrológként a KTI sorsáról (erről az Index számolt be először). Az előterjesztés szeptember 5-én kelt, majd a szenátus hat nappal később megszavazta, hogy szeptember 30-án indoklás nélkül szűnjön meg az intézet.

Átvilágítás

A KTI-ben hat egység működött, a halgazdálkodási, a környezetgazdaságtani, a környezetvédelmi és környezetbiztonsági, a természetvédelmi és tájökológiai, a területi szervezési és térinformatikai, valamint az ökológiai gazdálkodási tanszék. A szenátus úgy döntött, hogy ezek megszűnnek, a KTI helyett pedig két új szervezeti egység jön létre: az Aquakultúra és Környezetbiztonság Intézet és a Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet.

Az előző félévben átvilágították a kar működését, de a vizsgálat eredményeit az Index informátora szerint Gyuricza Csaba nem közölte az érintettekkel. A KTI-t megszüntetésre javasoló előterjesztésben az szerepel, hogy „koherensebb, szakmailag egységesebb, összefüggő szervezeti egységek”-et szükséges létrehozni.

Jelképes temetés

Maga a dékán is a KTI-n végzett 1996-ban okleveles környezetgazdálkodási agrármérnökként, derül ki az életrajzából. 2012-es dékáni pályázatában azt írja, a karnak válságmenedzselésre kell felkészülnie, mert a kormányzat további forrásokat von ki a felsőoktatásból. Arról is ír, hogy „egyetemi szinten példátlan aránytalanságok figyelhetők meg Karunk intézetei között (pl. létszám)”, ugyanakkor leszögezi, hogy legfontosabb feladatának tekinti a munkahelyek megőrzését.

Az intézet volt és jelenlegi diákjai szerdán jelképes temetést rendeznek tiltakozásként, az eseményre fekete ruhában várják a résztvevőket, és azt kérik, hozzanak magukkal gyertyát. Az Index informátora szerint a megszüntetés „nem csak Ángyán tanár úr személyének és szellemi termékeinek szól”, mert a KTI olyan szellemi közösség volt, amelynek tagjai évtizedek óta az együttműködést és a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozták.

Maga Ángyán József politikai nyomást lát a döntés mögött. A nekrológban arról ír, hogy miután 2012-ben lemondott a vidékfejlesztési minisztérium politikai államtitkári tisztségéről, felerősödtek az intézet gyengítésére irányuló törekvések. Az intézet volt igazgatója szerint „el kell jönnie hamarosan újra a KTI idejének”, de addig is

„nagy kár bizony az alkotó közösség ostoba szétverésével, a barbár pusztítással és az értékek lerombolásával okozott időveszteségért,

az elvesztegetett előnyért. Úgy látszik, nagyon gazdag ez az ország, hogy még ezt is megengedheti magának.”

Ökológiai kutatások

A megszüntetett intézetben többek között azt kutatták, hogyan lehet mérni egy organikus farmrendszerben a biodiverzitást, miként lehet mérni az állatokban, emberekben felhalmozódásra hajlamos összetett ökológiai szennyezéseket, de vizsgálták azt is, hogyan lehet az agrár-környezeti lábnyom segítségével jellemezni az európai agrár-környezetvédelmi programok hatékonyságát.

Az egyetem oldala szeptember 29-én közölt pozitív hangvételű cikket arról, hogy „ismét közel ötezer látogató volt a SZIE Kutatók Éjszakáján”, ahol többek között a KTI halgazdálkodási tanszéke mutatta be az érdeklődőknek, mit rejtenek a halpikkelyek, és milyen egy hal agya.